A sügérhorgászat számos módszerét áttekintettük már, elérkezett az idő, hogy a számomra legtöbb izgalmat, kihívást jelentő módszert, a sügéres legyezést is bemutassam.
A hely kiválasztása
A sügér kedvelt tartózkodási helyeit részletesen, egy egész cikkben,A sügér horgászata 3., részében már tárgyaltam. A legyezés szempontjából sajnos nem minden terep könnyen meghorgászható, hiszen a dobómozdulatokhoz hátunk mögött is elegendő térre van szükség. Természetesen orsódobással (roll cast) a legeldugottabb, ágas-bogas háttérben is jó esélyünk nyílik a legyezésre. Én személy szerint a csatornákat részesítem előnyben, mert - a vízparti nádszegélyt leszámítva - mögöttünk általában nyílt rétek, kaszálók, árvízvédelmi töltések húzódnak, itt szabadon átadhatjuk magunkat a legyezés örömének. Tehetjük mindezt úgy, hogy nem kell attól rettegnünk, hogy minduntalan valamelyik bokorról kell levadászni a legyünket.
A csatornák teljes területén sikerrel legyezhetünk sügérre. Általában két hely a meghatározó, az egyik a part menti sávban mélyebben, a másik a nyílt vízfelületen, a felszínen található. Legalábbis tapasztalataim szerint ez a két legbeváltabb sügéres hely a csatornákon. Ha az apróhalak a vízfelszín közelében tartózkodnak, akkor a sügér is követi őket, ekkor én egy felszíni habszivacs (foam) csalival horgászom, amelyet később bemutatok. Ha a felszín alatt, mélyebben keressük őket, akkor egy streamer jó választás lehet, de ilyen esetben a foam csali súlyozott, szemekkel ellátott változatát is gyakran sikerrel használom.
Kicsit irigykedve figyelem a külföldi szakirodalmat, amelyekben széles mosollyal az objektívbe tekintő legyezők kiló körüli sügéreket tartanak a kezükben. Csodálatos élmény lehet egy ekkora halat könnyű és hajlékony legyezőbottal fárasztani, ahogy minden egyes mozdulatát a karunkba közvetíti a finom legyezőbot. Sajnos nálunk nem találunk olyan vizeket, ahol ekkora példányokra horgászhatunk, de kárpótolhat bennünket az a tény, hogy egyes vizeinkben szép a sügérállomány, még ha nem is nagyobb súlyú egyedekből áll… viszont ha rátalálunk a csapatra, akkor ugyanarról a helyről akár 8-10 darabot is kifoghatunk.
A felszerelés
Még egy gondolat erejéig a külföldi irodalomnál ragadnék. Ott azt olvashatjuk, hogy a #5/6-os felszerelés használata indokolt, a várható egyedsúly és a faj heves küzdeni tudása miatt. A helyzet nálunk nem indokolja ezt a „durva” felszerelést, mindent a halak méretéhez és - természetesen - az időjárási körülményekhez kell igazítanunk. Ha ez utóbbit kissé figyelmen kívül hagyjuk, akkor hazai vizeinken elegendő a #3/4-es készség is. Az előbb említett számok az AFTM nemzetközi szabvány számai, amely támpontot nyújt a kiegyensúlyozott szerelék összeállításához. Általában a rövid botok felelnek meg céljainknak. Az én botjaim, amiket erre használok, 7’6” és 8’ hosszúak. A csatornákon nem kell nagyokat dobnunk, maximum 10-12 métert. Az esetek többségében szinte bothossznyit kell csak „dobnunk”, mert a sügérek a part menti sávban, szinte a lábunk előtt bóklásznak.
A legyezőzsinórunknak természetesen a botunkhoz kell igazodnia, vagyis #3-4-es osztályba tartozó zsinórokat válasszunk. Én kétfélét használok, egy 4-es WF (azaz elöl súlyos) változatot a távolabbi dobásokhoz és egy DT 3-ast a légy lágyabb felkínálásához. Mindkettő Floating, azaz a felszínen úszó zsinórtípus. Süllyedő végű vagy süllyedő zsinórra csak a nagyon mély bányatavakban lesz szükségünk.
Előkénket köthetjük saját magunk, egyre vékonyodó átmérőjű monofil damil darabjaiból, vagy használhatunk a képen is látható csomónélküli (knotless) vékonyodó előkét is.
Ha házilag kötünk előkét, akkor segítségünkre lesz ebben a LeaderCalc nevű ingyenesen használható program, melynek segítségével bármilyen hosszúságú és végátmérőjű előke darabjai pontosan leszabhatóak.
Én általában 6x-os előkét használok, amit finom pisztrángozó legyezéshez gyártanak. Ennek vékonyabb vége 0,14 mm-es. Ez a méret pontosan megfelel a sügér horgászatához. Bárcsak lennének akkora sügéreink, hogy túl vékony lenne…
A sügér mohóságát kihasználva sokféle léggyel horogra lehet csalni. Fogtam már Red Tag, Brassie legyekkel és különféle streamerekkel is, de a számomra legjobb eredményeket ez a kishal utánzat produkálta. Az eredeti - mint ahogyan a neve is mutatja - a víz felszínén úszó apróhalat utánoz, én azonban egy kicsit módosítottam rajta, és két szemet kötöttem rá, amitől lassan süllyedő lett. A hát anyaga fehér foam, a test és a farok Krystal Flash.
Bedobás után hagyom, hogy a csalim a fenékre vagy a fenék közelébe érjen és lassan emelgetve vontatom magam felé, de sokszor eredményes a vízközti szakaszos behúzás is. A mélyre engedett légynél a kapás általában a felfelé mozduló szakaszban jelentkezik, ami csak ritkán éles, határozott rávágás, ilyen kapást inkább csak akkor érzünk, ha legyünk a felszín közelében van. Ha a sügér a mélyebb rétegben kapta el legyünket, akkor általában olyan ránehezedést észlelünk, mintha egy vízzel telt zacskóba húztuk volna bele a horgot. Bevágni szinte nem is kell, hiszen a rugalmas legyezőbotunk a puha sügérszájba könnyen belehúzza a horgot.
Aki szeret sügérezni és emellett legyező felszerelése is van, csodálatos élményekben részesülhet. Nemcsak a nagy hal fogása lehet izgalmas és adrenalin-szint fokozó, számomra a legyező horgászatban már egy szép dobás is az (különösen, ha utána egy saját kötésű legyünket kapja el egy hal).
