Idén tavasszal Spanyolországban, az Ebro folyón volt szerencsém először a pelletes harcsahorgászatot kipróbálni. Sok hasznos tapasztalatra tettem szert és ideálisnak nem mondható körülmények között, de szép harcsákat sikerült fognom.
Amikor hazatértem, sokat gondolkodtam azon, hogy kis hazánkban, Magyarországon is működhet ez a módszer, lehet így idehaza is harcsát fogni? Ha igen, vajon hol és milyen időszakban?
Tudatosan kerestem és gyorsan meg is találtam azokat a tavakat, ahol van értelme így horgászni. A nyár közepén elsőként a Palotási-víztározóra látogattam el, ahol gyakran fognak a bojlis pontyhorgászok nagy harcsákat is. Sőt, a rendszeresen itt megrendezett harcsafogó versenyen is értek már el jó eredményt azok, akik pellettel horgásztak kifejezetten harcsákra.
5 napig próbálkoztam a tó egyik legjobb részén, a gát melletti mély vízben, de egyetlen kicsi harcsát tudtam csak fogni. Persze ennél többet és nagyobbat szerettem volna fogni, de bármit csináltam, egyszerűen nem jött össze, illetve a nagy pontyok rendre beelőzték a harcsákat és felvették a csalikat.
De nem adtam fel! Ezután a híres Szűcsi Völgy-tavon próbálkoztam, ahonnan az a hír érkezett, hogy a nyári melegben, a 10 méter mélységű mederszakaszokon több harcsát fognak a pontyhorgászok, mint pontyot!
3 napot töltöttem el a Nyugalom Szigetén, de egyetlen egy harcsakapás nélkül megúsztam. Megvallom őszintén, hogy két ilyen nullás túra után nagyon csalódott voltam. Én mindig őszintén vállalom azt is, ha nem úgy sikerül egy-egy túra, mint azt elterveztem.
Rólam mindenki azt gondolja, hogy olyan vagyok, mint egy robot, és ahova megyek, mindig és mindenhol megfogom a tó vagy a folyó legnagyobb halát. Hát, baromira nem...! Én nyíltan felvállalom a sikertelen túrákat is, illetve bemutatom az elmenő, leakadt vagy zsinórt elszakító halakat is.
De nem vagyok az a „könnyen feladom” típus, nem szeretem az elvarratlan szálakat!
A tavaszi sikeres ohati harcsahorgászat óta nagyon jó, mondhatni baráti kapcsolatot ápolok Zalkodi Andrással, a tó harcsakirályával. Áprilisban járunk itt először és hatalmas harcsákat sikerült fognunk.
Sokat beszélgetünk és segítjük egymás munkáját, horgászatát azóta is Andrással. Ahogy beköszöntött a nyár, majd berobbant a kánikula, ezen a tavon is érdekes változás ment végbe a harcsahorgászatban. A harcsa mindenevő, sokan tévesen hiszik azt, hogy csak halat és főként pontyot eszik. Nyáron nem az élőhal a harcsa fő tápláléka, hanem minden más, így az is, amit a horgászok pontyozás során a vízbe juttatnak. Ilyen táplálékforrás a bojli, a pellet és a főtt magvak is, amelyeket könnyebb megszerezni, mint egy kishalat, mégis nagy energiát adnak!
Ohaton is jól megfigyelhető, hogy a pontyhorgászok rendszeresen összeakadnak a nagy harcsákkal, amit általában hosszú kapásszünet, nagy-nagy csend előz meg.
Évközben sokat meséltem Andrásnak arról, hogy dolgozunk egy komplett harcsás csalogatóanyag családon. András jó szívvel, önzetlenül ajánlotta fel, hogy szívesen kipróbálná, tesztelné ezeket. Értékes munkáját, útmutatásait ezúton is köszönöm, hiszen nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2025-ben egy kiforrott, új, a harcsák horgászatához kifejlesztett HALDORÁDÓ PREDATOR BIG CATFISH BAIT termékcsaláddal lépjünk piacra.
A közös horgászatról készült képes beszámolót kedvcsinálónak szánom. A precíz részleteket a nagyfilmben láthatjátok, amelyből remélhetőleg minden kérdésre választ kaptok, ami a módszer eredményes gyakorlásához segítséget adhat.
Döme Gábor
