Még nem tudtam, hogy én vagyok az egyik szerencsés, aki tesztelheti a Fox Carp Ambush felsőkategóriás rakós botot, de már ismerőseim hívtak, hogy milyen mázlista vagyok. Először nem akartam elhinni, ezért magam jártam utána, azt hittem, csak „kész átverés” az egész, de mégsem - valóban én lehetek az egyik teszthorgász! Sajnos nem sok időm volt arra, hogy a botot teszteljem, mindössze egy napot tudtam vele horgászni. De remélem, azért arra elég volt, hogy bemutathassam az én szemszögemből. Nem is szaporítom tovább a szót, lássuk a tesztet!
Ahogy már fent is említettem, a bottal csupán egy napot tudtam horgászni, ezért esett a választás a Verba tanyára. Ha lett volna még egy szabad napom, akkor a Bodrog folyón tesztelem volna a botot, mert szerencsére újból él a folyó, rengeteg szép jászkeszeget lehet rajta fogni. Sajnos azonban nem volt még egy napom, ezért ebbe nem merülök bele mélyebben, talán majd máskor. A bot paramétereiről készítettem egy táblázatot, melyből mindenki kiválogathatja a számára fontos adatokat.
Bothossz: | 14, 5 m |
Felszereltség: | Bot + 2db power kit |
Bottagok száma: | 10 |
Bottest anyaga: | Multi Direction Carbon |
Szállítási hossz: | 1,77 m |
Tömeg: | 13 m-ben 970g, 14,5 m-ben 1173g |
Legnagyobb átmérő: | 45 mm |
A bot ára: | 179.000 Ft |
Már korán reggel a Verba tanyára értünk, de sajnos az időjárás a horgászatnak nem kedvezett. „Sebaj, majd megoldom”… és kezdődhetett a horgászat legnehezebb része, a bepakolás. A horgászhelyem sem volt közel, a 21-es helyre esett a választás, bár ha tehetem, mindig itt ülök. Szerencsére az etetőanyag keverésével nem ment el további értékes idő, mivel azt itt nem lehet használni. Ennek megfelelően a csalogatóanyag csemegekukoricából és többféle pelletből állt össze. Ebből kiemelnék kétfajta új pelletet, melyeket Angliában gyárt a Bait & Feed Company. Az egyik a GLM (Green Lipped Mussel), melyet gyors oldódási ideje miatt elsősorban etetésre használok. A másik pellet magas olajtartalmú lazacos, és különleges formával rendelkezik.
A szerelékem nem volt bonyolult, egy teljesen egyszerű pontyozó. Főzsinórom 0,18 mm-es volt, előkém, pedig 0,16 mm-es, melyből kb. 5-10 centit fektettem le a fenékre. Horogból egy 8-as méretű szakáll nélkülit kötöttem fel. Szerintem nem ugrik meg a hal tőle annyira, és nem okoz akkora fájdalmat. Csaliból először a kukoricát próbáltam, majd többfajta pelletet különféle aromába áztatva. A top szettbe én 2,4 mm-es (piros) FOX csőgumit raktam.
Az alapozó etetést etetőcsészével végeztem el a rengeteg apróhal miatt, de sajnos a FOX bottal nem tudtam csészézni, mivel nem volt hozzá etetőcsészés top szett. Ez talán negatívum egy ilyen felsőkategóriás botnál. De megoldottam, a saját botommal csészéztem be a finom falatokat a spicc alá. Szerencsére a fényképek elkészítésében segítségemre volt Takács Péter, a sokak által ismer t_peti. Itt szeretném megköszönni neki a fényképeket, melyek magukért beszélnek.
A bot 14,5 méteres hossza engem nem ragadott magával, mivel számomra ez nagyon szokatlan volt, ekkora hosszban kissé nehézkes volt a bot. Angliában pedig ez az átlag bothossz, sőt sokan a még a hosszabb, 16 méteres rakós botokat használják előszeretettel. A bot 13 méterben számomra nagyon könnyű volt és gyors, kevés ilyen bottal találkoztam, ami ennyire tetszett volna. Éreztem, van benne anyag, mégis akár gyors keszegezésre is használható. A szelet nagyon jól bírta, nem túl vastag tagjai miatt a szél sem kapott bele, bár ha a 10. tagot feltettem, azért érezhető volt a különbség.
A halak gyorsan rátaláltak a felkínált finomságokra, bár először csak kisebb compók, kárászok próbálgatták a botot. Számtalan compót sikerült fogni, itteni nagy egyedszámuk néha már megnehezíti a horgászatot. Egyszer csak eltűntek a compók, ebből lehetett tudni, nagyobb halak érkeztek az etetésre.
Rövid időn belül komótosan eltűnt az úszó. Bevágtam: végre nem compó! Rövid fárasztás volt, kb. 1 perc. Ponty volt, nem túl nagy, de legalább már ponty. Sikerült még fognom pár darab hasonló méretű pontyot, majd úgy döntöttem, megetetem a helyet a leendő vendégeknek, és abbahagyom a horgászatot 10-15 percre. Hagytam, hogy kicsit nyugodjon a víz, addig a botot vizsgálgattam. Rácsodálkoztam, milyen anyagból is van, mennyire kezes. Betolásnál nincs semmi kilengése, úgy csúszik az ember kezében, mint egy versenybot. A bottagok végein aprócska, ám de hasznos nyilacskák vannak, melyek segítenek, hogy a bot hosszanti gerince egyvonalban legyen.
A részletek megfigyelése után folytatattam a horgászatot. Első betolásra valami jobb halba akadtam, melyet 6-7 perc alatt sikerül megszelídítenem. A pontyot megmértük - 5 kiló felett állt meg a mérleg -, majd visszaengedtük.
Újból betoltam a botot, pár kisebb kárászt és compót fogtam, majd ismét nagy csend lett. Csak beleúszások jelezték, hogy van hal az etetésen. Rövid várakozás után ismét valami darabosabb halba akadtam. Egyikünk sem akart engedni, de 10 perc után feladta, és megmeríthettem. Jóval 5 kiló felett volt a súlya, fényképezés után engedtem is vissza, ne kelljen tovább szenvednie.
Ezután betoltam 2-3 csésze erjesztett kukoricát, nem is kellett sokat várnom, jött az első amur. Bevágást követően, mintha egy darab fát húznék, olyan érzés volt, majd mikor lerövidítettem, akkor kezdődött a harc. Bő ötperces fárasztást követően szákoltam meg, 3-4 kilósnak saccoltuk, de csak fényképeztük, és azonnal visszanyerte a szabadságát.
Ezután még sikerült fognom kisebb pontyokat és két amurt is. Utolsó betolásként feltettem a titkos csaliból egy szemet. Ahogy beállt a szerelék, el is tűnt az úszó, alig tudtam bevágni! A gumi már 2-3 méterre járt, aztán csak nőtt a távolság. Éreztem, túl gyenge ellenfél leszek a számára, ezért már csak azt vártam, mikor szakítja le az előkét… Ezután már csak a pakolás várt rám.
Összegezve a bottal szerzett tapasztalatokat, csak annyit tudok róla elmondani, hogy 11,5 m-es hosszban és 13 méterben nagyon kezes és gyors bot, viszont számomra 14,5 méteres hosszban nagyon nehéznek, lomhának tűnt. Az is lehet, csak én nem vagyok hozzászokva ehhez a bothosszhoz. A bot felülete tökéletes, nagyon jól csúszik, ha vizes, vagy ha csak enyhén vizes. Ami nekem hiányzott, az a műanyag szállítócsövek és az etetőcsészés top szett. Talán kicsit lehetne jobban felszerelt a bot, mert hiányzott még a minitoldó. Amiket felsoroltam, mind plusz költségek, az amúgy sem olcsó bot így számomra már nagyon drága lett. Így nálam csak az ára miatt vesztett az értékéből, különben egy kitűnő „mindenes” botot kapunk a pénzünkért.
Írta: Kondrát Balázs (kondratbali)
Fotók: Takács Péter (t_peti)