Kilencedik éve, hogy elkezdődött ez a speciális verseny Maconkán. Úttörőnek is nevezhetnénk, mert talán ez volt annak idején az első olyan verseny, ahol a fenekező horgászat finomszerelékes ága bemutatkozhatott, megmérethette magát a feeder- vagy pickerbotos horgászatot kedvelő horgász. Kilenc év alatt nagyon sokat fejlődött maga a feederbotos horgászsport és az annak helyet adó horgászverseny is.
A verseny kiírásakor volt egy-két dolog, amivel többen - beleértve a kiírót is - nem számolhattak. Az tudott volt, hogy a tó rekonstrukciós munkálatai miatt csak 50 csapat nevezését tudjuk elfogadni úgy, hogy megfelelő körülményeket lehessen számukra biztosítani. Arra azonban nem számított senki, hogy ez a létszám alig egy hét alatt be fog telni. Sajnos így fordulhatott elő, hogy rangos versenyzők - köztük a tavalyi egyéni bajnok és ezüstérmes csapata - maradtak le. Azt gondolom, hogy ez a fokozott érdeklődés egyre inkább a verseny rangját, a kitűnő díjazást és nem utolsósorban a festői szépségű Maconkai-víztározó nyújtotta halfogási lehetőséget dicséri.
Ettől az évtől a lebonyolításban is történt változás. A verseny kétnapos lett, ezzel még kisebbre véve a szerencsefaktor szerepét. Az eddig bevált módszer szerint az első napon a két versenyző megegyezhetett, melyikük kezd a sekély, illetve a mély részben, a második fordulóban pedig újabb sorsolással, de már az ellenkező oldalon foglalhattak helyet.
Az elmúlt hetek időjárási viszontagságait senkinek nem kell bemutatni, nemcsak az ország árvíz sújtotta területein okozott ez problémát, de egy-másfél héttel a verseny kezdete előtt itt is kérdéses volt, hogy meg lehet-e rendezni a horgászversenyt. A nagy mennyiségű csapadék miatt egyetlen összefüggő vízfelület volt a tó, bizonyos részek járhatatlanok lettek. Az égiek azonban kedvelik a feederbotos horgászokat, a közelgő időpontra lassan normalizálódott a helyzet.
Szombat reggel 50 kétfős csapat köszöntésével elkezdődött a IX. Haldorádó - Sikeres Sporthorgász Nemzetközi Feederbotos csapatverseny. Illik kitenni a nemzetközi jelzőt, mert a 18(!) nevezett szlovákiai csapat a rendezvényt nemzetközi rangra emelte.
A megnyitó után elkezdődött a sorsolás. Az első napon a csapatok a nevezés sorrendjében húzták ki egymás után a számokat, külön a mély, illetve a sekély részre. A második fordulóban ez fordított sorrendben történt.
A helyek elfoglalása után megkezdődhetett a felkészülés, majd a felkészülési idő felében a szúrópróbaszerű etetőanyag-, és csalimennyiség-ellenőrzés. Az alapozó etetésre 8 óra 30 perckor kürtszó adott engedélyt. Fél órával később megkezdődött az első forduló.
Az előző napokban a tározón edző csapatok igen szép fogásokról számoltak be a sekély és a mély részeken egyaránt. Már kora reggel érezni lehetett, hogy nagy meleg várható a nap folyamán - reménykedtünk, hogy ez csak fokozza a halak kapókedvét. Igen korán előkerültek a horgászernyők, de most árnyat adó funkcióval.
Perceken belül szákban voltak az első keszegek a gáti részen. Megszokottnak tűnt, hogy erre a sekély részben kicsit várni kellett.
A sekély és mély részek szektorokra osztása tette egyenletesebbé a versenypályát. Nincs olyan vízpart, mely teljes hosszában azonos feltételeket tudna biztosítani, de általában a 7-12 fős szektorok lehetőségeiben nincs olyan nagy különbség.
A versenyzők Maconkán mindig kénytelenek szembesülni azzal a dilemmával, vajon mi lesz éppen aktuálisan eredményes? Kivárni a nagy halat - mert abból is van bőven itt -, vagy szorgos és fáradtságos munkával pörgős keszeghorgászatot folytatni? A válasz gyakran a verseny végéig várat magára.
Megfigyelhető volt, hogy szinte kivétel nélkül mindenki két helyre alapozott: egy távoli etetést szántak a nagy halaknak és egy közelebbit a finomabb, könnyebb keszegező felszerelés használatához.
A keszegezés mellett még egy elég nyomós érv szólt. Dett Gábor úr százezer forint értékű különdíjat - egy arany ékszert - ajánlott fel a legnagyobb dévérkeszeg kifogójának.
Nagyszerűen meg lehetett figyelni, hogy a négy helyszínen, (a gáton, a szigeten, a II. sz versenypályán és a különálló, utolsó szektorban, az úgynevezett kistavon), négy különböző módon lehetett taktikát felépíteni. A legegyszerűbb a „kistavi” horgászat volt, de a legegyszerűbb a legnehezebb is lett egyszerre. Viszonylag kevés hal jellemezte e pályaszakaszt, és azok sem voltak túl nagyok. Itt halálos vétek volt kapást rontani vagy elengedni egy halat. Minden halat nagy becsben kellett tartani, minden kapást meg kellett becsülni, mert viszonylag kevés volt belőle. Mivel kevés volt belőle, nemigen engedhette meg a versenyző, hogy lankadjon a figyelme, még a kapástalan időszakokban is folyamatos koncentrálást igényelt a horgászat. Igazi finom fenekezés volt ezen a szakaszon jellemző, itt lehetett csak jól kihasználni a leheletfinom spiccel rendelkező pálcákat.
A hosszú egyenesben szintén a keszegek, kárászok játszották a főszerepet, de itt azért már beleszólt néhány kisebb ponty is a helyezések alakulásába. A pontyok jelenlétének ellenére úgy gondolom, az a horgász választott helyes taktikát, aki a keszegfogásra alapozva horgászott, abban még mindig benne volt az etetésre odaálló kisebb ponty sikeres szákolása.
Nem volt jellemző és kifizetődő ezen a szakaszon sem a direkt pontyra való horgászat. Pedig az edzés napok igencsak arra inspirálták az akkor itt gyakorlókat, hogy jól fogható ezen a szakaszon is a keszegek mellett ponty is. De mint tudjuk, a horgászatban sincs két egyforma nap. Csak a változás az, ami állandó, mondaná egy bölcs kínai horgász.
A szigeten hosszú éveken keresztül megszokhattuk, hogy a szép kárászok és dévérkeszegek mellett mindig lehet számítani nagytestű halakra még akkor is, amikor a gáton alig-alig akasztottak a versenyzők termetes pontyokat, amurokat. Mostanra ez is megváltozott kissé, itt is inkább a keszegfélék játszották a főszerepet, de jókora kárászok, compók is színesítették a terítéket.
A gáton a verseny félidejére igen komoly küzdelem alakult ki, köszönhetően annak, hogy a versenyzők folyamatosan akasztották, fárasztották a gyönyörű pontyokat. Hamar szákban volt néhány 10 kg feletti példány, de több 6-8 kg-os bajuszos is terítékre került. A szabályzatban leírtak szerint ezek a halak lehetőleg azonnali mérlegelésre kerültek, ami után elejtőik kíméletesen visszahelyezték őket.
A nagytestű halak fogásának lehetősége sokakat elcsábított a keszegezés mellől, bevetve a gorombább, pontyoknak szánt csalival ellátott felszerelést. Mint minden nagy halra várás, azért ez több szempontból is rejt magában rizikót. Az első mindjárt az, hogy lesz-e kapás. A második, ha igen, ki tudja-e fárasztani, sikerül-e szákba terelni, azaz mérlegelő pontymatracra fektetni a zsákmányt.
Nincs annál nagyobb méreg, mint mikor a versenyző kiüli a kapást, fáraszt, fáraszt hosszú tíz percekig, aztán valami gépezetbe kerülő porszem miatt elmegy a hal. Ezt azonban mindenkinek magának kell mérlegelnie, és akár verseny közben taktikát váltani.
Ilyen veszély a keszegező horgászokat kevésbé fenyegette. Igaz, nem fárasztottak látványosan, nem kellett felállni a ládáról, követni a halat. (A megnyitó után a versenyzők elfogadták, hogy a viszonylag finom felszerelés miatt nehéz megakadályozni a nagytestű halak szektorból való kimenetelét, és a szomszédok akadályozása még úgy legkisebb, ha a horgászhelyet elhagyva jobb pozícióból - akár 2-3 horgászhellyel arrébb - szákolja meg a nagy testű halat, mintha ezeken a horgászhelyeken keresztül próbálná meg saját maga elé kényszeríteni a szákoláshoz.)
Mindenesetre maga az ütemes horgászat is igen látványos volt, amit a keszeghorgászok előadtak. De nemcsak látványos - a konzekvensen és precízen végrehajtott horgászat igen eredményes is volt. Az úszós horgászok értik, milyen az, amikor ütemre lehet fogni a halat. Itt sikerült ezt fenekező módszerrel is előadni, ehhez azonban tényleg a végletekig precízen és töretlenül kellett a taktikát végrehajtani. A taktika alapja a pontos etetés volt, melyet olyannyira komolyan kellett venni, hogy ha nem az addig pontosan dobott maximum 1 m átmérőjű területre esett a kosár, már azt sem várta meg a versenyző, hogy leérjen, új dobás következett. Ennek az volt az oka, hogy a szűk területre koncentrált keszegek szinte azonnal rárontottak a csalira, alig kellett várni a kapásra, de ha kissé távolabb került a felcsalizott horog ettől a bolytól, akkor bizony hosszú percek is elteltek mozdulatlan spiccel.
Ennek az igen precíz horgászatnak kiváló példáját mutatta be Döme Gábor a gát közepén. Sorra szákolta a 40-60 dkg-os dévérkeszegeket, a vaskos kárászokat. Bár ott volt a csábítás, hiszen a jobbról-balról igen derekas halakat szákoltak, mégis rendületlenül maradt a finomabb bot mellett. Segítője minden fogását rögzítette, ezért aztán nem volt nehéz megjósolni, hogy nagy eredmény van születőben.
Egy dolgot nem volt szabad tenni. Ha valaki keszegező taktikát választott, szorgalmas munkával, etetéssel valamilyen szinten odacsalta maga elé az „apró” halat, ám később mégis inkább a pontyozást választotta a távolabbi etetésen, onnantól kezdve nemigen volt visszaút. Ha mégsem jött be a nagyhalazás, már nem lehetett visszacsábítani olyan mennyiségben az időközben odébbálló keszegeket. Persze volt egy-egy kapás, de ez messze elmaradt a várt eredménytől. Sokan estek ebbe a hibába ezen a napon.
Még egy igen nagy bravúrt tartogatott a szombati forduló. Bakó Petike - kilenc és fél évével az induló versenyzők legfiatalabbika - sikeresen fárasztott és terelt szákba egy 13 kg feletti busát. Igaz, a szákolásban kapott segítséget, de az előzetes megállapodás szerint nagytestű hal fogása esetén neki szabad volt ezt igénybe vennie. Ez így is bravúros peca volt!
Mérlegeléssel, majd az ebéd elfogyasztásával zárult az első forduló. Igen kemény nap volt azoknak is, akik nem az igen nagy halak fárasztásától, hanem vagy a folyamatos koncentrálástól, vagy a pörgős keszeghorgászattól fáradtak el. Mindehhez az igen nagy hőség is hozzájárult. Azt gondolom, senkit nem kellett ringatni az este.
Az első forduló csapateredményei:
- Awa-Shima Team 31.660 g 3 pont
- Haldorádó Feeder Team 47.910 g 4 pont
- Mátrix Bau Team 42.340 g 4 pont
- EA-Maros Mix Team 22.760 g 4 pont
- No Name Team 16.200 g 5 pont
Az első három egyéni helyen álló versenyző:
- Döme Gábor Haldorádó Feeder Team 41.280 g
- Muschitz Ferenc Energofish-Carp Expert Team 21.050 g
- Hason Marian Awa-Shima Team 20.100 g
Mint az eredményekből látható, igen szorosra sikeredett az első forduló, másnap még bármi előfordulhatott, nem lehetett kijelenteni semmit előre.
Szólni kell arról a sajnálatos esetről is, miszerint a szigeten sátorban lakók éjjel fél háromkor arra ébredtek, hogy valakik spontán privatizációt kívánnak végrehajtani a sátrak mellett tárolt horgászfelszerelések között. Egy emberként pattantak ki a sátorból az ott lakók, de nem sikerült a sötét éjszakában békés álomból felriadva utolérni az elkövetőket. Sajnos ilyen világot élünk.
Ragyogó napsütéssel, új sorsolással indult a második forduló. Az előző napihoz hasonlatosan a felkészülési idő felében szúrópróbaszerű limitellenőrzés, majd az alapozó etetés megkezdése következett.
Az előző nap a sekély részben horgászók a nagy küzdelem után reménykedhettek abban (ha a gátra és nem szigetre sorsoltak), hogy a hatalmas pontyok fogásának lehetősége ma majd kárpótlást nyújt a szombati apróhalazásért. Ha minden úgy marad persze, mint eddig volt…
A sekély részen szemre úgy tűnt, hogy jobban indul a halfogás az előző napihoz képest. Hamar jelentkeztek az első kapások, hamar a szákban találták magukat az első keszegek és kárászok.
A szigeten is jól indult a fogás, aki a keszegekben bízott, őket próbálta meg horogra csalni, hamarosan szákba tehette az első példányokat. És hogy mennyire inkább a keszegekben kellett bízni, azt jól mutatja Tari István példája. Pityu igazán úgy ismeri a tározót, mint a tenyerét, megrögzött pontyhorgász, de egy alkalommal sem tette le a keszegező botot a vasárnapi forduló alatt. És az idő őt igazolta ezen a napon, de ne szaladjunk az események elé!
A „kistóról” a krónikás nem tud ezen a napon újat mondani, nem volt várható nagy hal, sőt túl sok az apróságokból sem, de várható volt igen nagy küzdelem, igen nagy taktikai csata, ami jórészt fejben dőlt el: ki bír tovább és jobban koncentrálni. Egy dolog azért mégiscsak megemlítendő, ez a viszonylagos haltalanság legalább egyenletesen jellemző volt az egész szektorra.
A hosszú egyenes szektorait is a nagy küzdelem jellemezte. Kapásról kapásra, keszegről keszegre előrehaladva próbálta mindenki a lehető legjobbat kihozni horgászhelyéből. Az első szektor elejére sorsolt két előző nap egyest horgászó versenyző, Döme Gábor és Hason Marian. Nagy küzdelem volt várható közöttük.
A gát az előző naphoz hasonlóan - természetesen - hozta szép halait. Igaz, egyedsúlyban nem sikerült 10 kg fölé menni ezen a napon, de szép számmal került szákba 6-9 kg közötti ponty, 4-6 kg közötti amur.
Még igen meleg volt a nap folyamán, de valamit érezni lehetett a levegőben. A meteorológusok jeleztek egy érkező hidegfrontot, aminek az égen igazából nyoma nem volt, de a vizek érzékeny lakói mégis tudatták ezt velünk. Ahogy telt a versenyidő, úgy csökkent a halak kapókedve. Nem látványosan, de észre lehetett venni, hogy nem pörögnek úgy a keszegezők, mint elvárható lenne, pedig nem is egy igen-igen rutinos versenyző volt közöttük. Többet kellet várni egy-egy nagy halra, mint előző nap.
Persze mint minden általánosság, ez is ferde egy kicsit, mert egészen mást mondana Becsei József, aki parádés horgászatot mutatott be a gáton - egymás után fárasztotta a gyönyörű, 6-7-8 kg-os pontyokat.
Az amurok is sokkal aktívabbak lettek, mint az előző fordulóban, és bizony jó néhány termetes darab került szákba ezen a forró vasárnapon kifogóinak nem kis büszkeségére.
Ahogy múlt az idő, úgy fokozódott az izgalom, elkezdődött a számolgatás, vajon hogyan is állhatnak a versenyben a csapatok. Az ilyen hiányos információkon alapuló esélylatolgatásban nagyon sok a „ha”. Ennek végére a verseny lefújását követő mérlegelés tett pontot.
A mérlegelést ezen a napon is az ebéd követte, majd kezdetét vette az ünnepélyes eredményhirdetés.
A IX. Haldorádó - Sikeres Sporthorgász Nemzetközi Feederbotos Kupa az alábbi eredménnyel zárult:
A csapatverseny legjobbjai:
- EA-Maros Mix Team (Erdei Attila, Szarka Imre) 45.590 g 8 pont
- Haldorádó Feeder Team 1. (Döme Gábor, Pintér Zoltán) 67.400 g 10 pont
- Awa-Shima Team (Hason Marian, Vachálek Lubos) 52.160 g 10 pont
- King-Baits Team (Tari István, Sisa József) 37.200 g 10 pont
- Balzer Team (Gombás Gábor, Pocsai Márk) 38.410 g 13 pont
- Gu-Po Fishing Team (Guti Zoltán, Pocsai Tibor) 31.770 g 13 pont
- Kocahorgász Team (Tóth László, Becsei József) 53.080 g 14 pont
- Jet Fish Team 2. (Pónya Alexender, Deszkás Géza) 40.980 14 pont
- Sipos Team (Id. Sipos Gábor, Ifj. Sipos Gábor) 29.710 14 pont
- Mátrix Bau Team (Szűcs Béla, Stal Gyula) 50.210 15 pont
A teljes csapat és egyéni eredménylista letölthető itt (zip).
Az 10 legjobb egyéni versenyző:
- Pónya Alexander Jet Fish Team 2 33.410 g 2 pont
- Hason Marian Awa-Shima Team 32.420 g 2 pont
- Erdei Attila EA-Maros Mix Team 20.880 g 2 pont
- Döme Gábor Haldorádó Feeder Team 1. 49.650 g 3 pont
- Lantos János Lantos-Mix csapat 31.480g 3 pont
- Szűcs Béla Mátrix Bau Team 32330 4 pont
- Guti Zoltán Gu-Po Fishing Team 21.720 g 4 pont
- Tari István King-Baits Team 20.240 g 4 pont
- Németh Balázs Trabucco Team 17950 g 4 pont
- Tuka Ferenc Faláda Team 17.240 g 5 pont
Köszönet a Top-Fish 2001 Kft.-nek a SPRO és Nevis termékek magyarországi forgalmazójának a verseny kiemelt támogatásáért!
A legjobb külföldi horgász díját Pónya Alexander (Jet Fish Team 2) 2 ponttal érte el.
A legnagyobb hal kifogójának járó díjat Bakó Péter (Petike & Tibi) kapta egy 13.160 g-os busa kifogásáért.
A legnagyobb dévérkeszeg kifogásáért járó értékes ékszer különdíjat Pocsai Márk (Balzer Team) tudhatta magáénak egy 2540 g-os példány sikeres szákolásáért.
Még két különdíj került átadásra, amelyek nem szerepeltek a kiírásban és inkább jellemezte a barátságot és azt a jó hangulatot, amit csak az tud átérezni, aki ott volt a helyszínen.
Különdíjat kapott Vígh József (Joci Horgászbolt) a legszebb amurfárasztásért, illetve születésnapi különdíjjal köszöntöttük Hajdú László barátunkat, aki a következő napon töltötte be 40. életévét. Ezt a versenyzők egy 100 szeletes torta elfogyasztásával ünnepelték felesége jóvoltából.
Azt gondolom, hogy a versenykiírásban történt változtatások előnyére váltak ennek az egyre nagyobb ranggal bíró versenynek. Igen nagy küzdelemben kivívott igazságos eredmény született. Nagyon sokat tanulhattunk a versenyzőktől ezen a két napon, egyrészt precízen végrehajtott taktikából, igen pontos horgászatból, másrészt - legfőképpen - kitartásból. Külön elismerés illeti a fiatal versenyzőket, igen szép horgászatot mutattak be - azt gondolom, fogunk még találkozni a nevükkel.
Remélem, mindannyian találkozunk egy év múlva ezen a versenyen ugyanitt, különös tekintettel a 10. éves jubileumi évre, és reményeink szerint a tározó rekonstrukciós munkálatai végeztével egy kibővült nagyobb létszámot befogadni képes versenypályán. Gratulálunk minden résztvevőnek, a győzteseknek pedig különösképp!
Találkozzunk a következő feederbotos versenyen Harsányban július 10-11-én! További információ a „Feederbotos verseny a nagy halak birodalmában - I. Haldorádó Harsány Feeder Kupa - egyéni horgászverseny meghívó” c. írásban található.
