Az idei évtől a Method Feeder OB többlépcsős rendszerben kerül megrendezésre. Az alapszakasz már lezajlott, ahonnan a selejtezőkből a legjobb 80 versenyző jutott tovább a középdöntőbe a tavalyi ranglista első 40 helyezettjével kiegészülve. A három helyszínen összesen 120 fő indult, hogy bejusson a 40 fős döntőbe. Minden tavon (Ezüst-tó, Abért-tó, Palotavárosi-tó) 40-40-40 fő versenyzett, ahová sorsolás útján (nem pedig szabadon választva) jutottak a versenyzők.
Sipos Gábor és Csővári Tibor, a Haldorádó Method Feeder Team oszlopos tagjai, a székesfehérvári Palotavárosi-tóra kerültek. A háromfordulós megmérettetést Tibor a 2., míg Sipi a 3. helyen zárta, így magabiztosan kerültek be a döntőbe. A következőkben megismerhetitek sikeres taktikájuk főbb elemeit.
Helyszín
A tó nem volt ismeretlen egyik horgász számára sem, ugyanis 2018-ban és 2019-ben és itt zajlott a Method Feeder Országos Bajnokság, sőt Sipos Gábor itt szerezte meg első Magyar Bajnoki címét is. A tó egyébként bővelkedik az átlagméretű pontyokban, de nagyon szép az amurállomány is. Utóbbiak esetében nem elhanyagolható, hogy 5-10 kg-os példányokból akár 10-15 darabot is tud fogni a pecás egy nap alatt. A versenyeken a nagytestű pontyok is bele szoktak szólni a végelszámolásba, ugyanis egy-egy 8-10 kilós hal rendesen át tudja variálni a szektoreredményeket.
A fiúk már a hét elején elkezdték a felkészülést, hiszen időbe telik, mire összeáll a horgászat annak ellenére is, hogy mindkettejük számára ismert a víz. Számos versenyen voltak már itt, ám mindig az adott időszakhoz kell alkalmazkodni. Az sem elhanyagolható, hogy az időjárás szeszélyei miatt a víz hőfoka nagyon el volt maradva az ilyenkor megszokottól, így a halak teljesen eltérően reagáltak egyes csalogatóanyagokra, mint máskor.
Szisztematikus tréningezéssel végül sikerült olyan taktikát összerakni a Haldorádó Team versenyzőinek, amely a lehető legkevesebb rizikót rejtette magában.
A pálya egyébként annyit változott, hogy a szektorok beosztását teljesen átvariálták annak érdekében, hogy a nagyon előnyös, jó haltartó helyek egy szektorba kerüljenek csakúgy, mint a gyengébb részek. Így aztán a négy szektort a tó két végébe osztották el úgy, hogy kettőt a tó elejére, míg kettőt a tó végére jelöltek ki. Ennek eredményeként középen egy nagy megszakítás volt, amely rendkívül erőssé tette a szélső helyeket. Ezért alkalmazták ezen a versenyen az ún. rácsos sorsolást, aminek eredményeként minden versenyző ült szélső helyen vagy a mellett, illetve a szektorok belső felén is.
A dobásirányt sem bízták a szervezők a véletlenre, minden stégpárhoz (egyik oldal + másik oldal) tartozott egy bója, amely a dobásirányt, valamint a fél távot hivatott jelölni.
Meghorgászandó távolság
Egy versenyen mindig fogós kérdés az, hogy milyen távolságban kell a halat keresni. Ebben az esetben a versenyzők a kezdeti időszakokban a tó közepét horgászták meg, majd ahogy a pontyok kifelé mozdultak, úgy egyesek 40, míg mások 20-30 méteres távolságokra váltottak. A versenyidő második felében pedig egyre gyakrabban került képbe a parti zóna, tehát a 8-10 méteres táv, amelyről főleg nagy pontyok és amurok kerültek a matracokra.
A benti 60-70 méteres zónát Csővári mester elsősorban a By Döme TEAM FEEDER Gold Serie 360 bottal, míg Sipi a TEAM FEEDER Gold Serie 390MH változattal, valamint a Fine Max 390H feederrel oldotta meg. A közelebbi régió meghorgászásához elsősorban a Fine Max 360MH és a Gold Serie rövidebb változatait készítették ki. A botok helyes megválasztása azért volt kulcskérdés, mert legyen szó bármelyik távolságról is, azt célszerű volt a lehető legpontosabban megdobni, emellett a halvesztést is minimalizálni kellett. A botok természetesen a hozzájuk illő Gold Serie, illetve Fine Carp orsókkal lettek felvértezve.
Csalogatóanyagok
Az olyan jellegű tavak, mint a Palotavárosi-tó, nagyon népszerű methodos vizek. Az ilyen helyeken manapság elsősorban a különböző etetőpelletek és pelletkeverékek működnek. A Haldorádó Method Feeder Team tagjai sem tértek el a többiektől, ugyanis szinte mindenki az Aqua Garant Universal és Classic 2 mm-es pelletek különböző arányú keverékét használta. Ez került a method kosárba is, és etetésre is elsősorban ezt, valamint némi csemegekukoricát használtak.
Sipinek ezen a tavon már sokszor működött a partszéli nagyhalazás, így ő minden nap vitt be Haldorádó Vad Ponty etetőanyagot és némi Start Erjesztett Mag Mix-et is, amellyel elsősorban a tóban élő nagytestű pontyokat és amurokat célozta meg. Ez utóbbi még az erjedés kezdeti stádiumában került bevetésre, éppen csak „megcsiccsentve”, hiszen a víz hőfoka még jócskán elmaradt a nyáritól.
Csalik, aromák
Sokan úgy tartják, hogy a csalinak nincs akkora jelentősége a method horgászatban, mint az etetőanyagnak. Tévednek! A két specialista többféle csalival vágott neki a versenynek, ám viszonylag gyorsan kiderült, hogy melyek voltak elsősorban a pontyok számára csábítók. A Tornado Method - N-Butyric & Ananász, valamint a Tornado Method - Puncs & Menta kiválóan működtek. Előbbi azért, mert a kukoricaszemre emlékeztető színéhez hozzászoktak a helyi pontyok, míg utóbbi a borongós időjárásban feltűnő színe miatt volt nagyon eredményes. Az ezekhez tartozó Tornato Activator Gel és Spray adalékok is fontos szerepet játszottak, amikor már nem voltak annyira éhesek a halak. Ezeken kívül Gábor előszeretettel alkalmazta a külső pályán a Quatro Fluo Pop Up 8 mm-es csalik közül a citromsárga, ananászos golyócskát.
A horgászat menete
A versenyidőt a legtöbben, így a két Haldorádós versenyző is bent, 60-65 méterre kezdte. Ide került be 3-4 Pellet Feeder kosárnyi alapozó etetés. Emellett a közép-távoli, 25-40 méteres távokat is szinte mindenki megetette néhány kosárral.
Aki pontosan meg tudta horgászni a benti távot, hamar eljutott a kapásokig. Az első 1,5-2 órában volt érdemes erőltetni a tó közepét – addig, míg érezhetően lassult az ütem. Ez azt jelezte, hogy elindult a hal kifelé. Ekkor kellett jó ütemben váltani és megtartani a pontyokat a kívánt távolságon szisztematikus, gyors dobásokkal, esetleg ráetetéssel. Ez utóbbinak nagyon fontos volt az üteme, ugyanis a kifelé mozduló halra rádobva az etetést, nagyon könnyen teljesen le lehetett nullázni a helyet. Viszont, ha az érkező hal „elé” sikerült egy nagyobb, terített asztalt tenni, akkor azon sokáig ott is maradt a pontyraj.
Ha összeállt a hal, akkor gyorsan követték egymást a kapások. Mi sem jelzi ezt jobban annál, mint hogy a vasárnapi fordulóban Csővári Tibi a 90 kilót is meghaladó fogással nyerte a szektorát. Ezt az igénybevételt a felszerelésnek is bírnia kell, és a fent felsorolt botok, orsók bírták is ezt a „nyüstölést”. Azonban fontos azt is megemlíteni, hogy mindkét versenyző Haldorádó Method Mono Main Line 0,22 mm-es főzsinórt és Method Mono Hook Line 0,18 mm-es előkezsinórt használt. Ezek voltak azok a zsinórok, amelyek bírták az állandó „huzavonát”, nem nyúltak meg, nem vékonyodtak, nem koptak el!
Ahogy ez már az előbbiekben is előkerült, Sipi nagyobb hangsúlyt fektetett a külső, 8 méteres távra is, amelyet végig etetett szemes takarmánnyal, és bizony két fordulóban is tudott róla fogni olyan nagytestű halakat, amelyek a végső elszámolásnál nagyon fontosak voltak. E nagyhalas technika lelke a nagymennyiségű etetés volt. Sok hal forgolódott az etetésen, ám meghorgászása rizikósnak bizonyult, ugyanis a benti távok hanyagolása teret nyitott a szomszédoknak. Csak akkor szabadott ehhez nyúlni, ha nagy volt a baj, tehát fel kellett zárkózni a többiekhez, amelyhez 1-2 nagytestű halra volt szükség.
Versenynapok
A leírt tapasztalatok után úgy érezheti az olvasó, hogy tulajdonképpen könnyű dolga volt a versenyzőknek, hiszen csak végig kellett pecázni a napokat a már összeállt technikával. Azonban ez egyáltalán nem így volt. Minden nap kellett a versenyzőknek improvizálni ahhoz, hogy a szektor elejében végezhessenek.
Csővári Tibor első napon a „C” szektorban foglalt helyet, ahol végig a szektora elején állt, de nem bírt a szélső helyen ülő Balog Áronnal, így második lett 65.760 grammos fogásával.
Sipos Gábor a „B” szektorban, a széle melletti helyre ült, amely bizakodásra adott okot. A szélső helyek végig szorongatták Gábort, és a mellette ülő Arató Soma sem könnyítette meg a horgászatát, ám végül több nagytestű ponty megfogásával sikerült a szektor második helyet megszereznie 65.100 grammnyi zsákmányával. A dolog érdekessége, hogy 6 kilón belül volt a szektor első hat helyezettje. Szoros volt!
Szombaton Csővári mester előnyös helyre, a „B” szektor szélére ült, ahonnan a nagyon tapasztalt horgász nem hibázhatott. Egyetlen nehézséget az okozta számára, hogy a szélső melletti pozíciót Petrovics Richárd foglalta el, aki nagyon magabiztos horgászattal nyerte meg ezt a napot, így Tibor ismét a második helyet szerezte meg.
Sipi a „D” szektor erdő felőli oldalán, a szektora belső részére sorsolt, ami nem tűnt rossz helynek. Sajnos azonban a benti táv ezen a napon nem állt össze! Tranker Balázs szépen, nyugodtan horgászva az összes benti távon lakó halat össze tudta gyűjteni, így Gábornak kényszerűségből idő előtt a partközeli távon kellett horgásznia. Egy amur és egy hatkilós ponty megfogásával sikerült visszaverekednie magát a mezőnybe, majd a háttérből irányító Simon Zolival a 25 méteres távolság intenzív horgászatánál maradtak, remélve, hogy összeáll ott a hal, és egy nagyot hajrázva lehet előre jönni. Nos, erre az utolsó óráig várni kellett, akkor azonban megnyílt a víz és szépen adta a pontyokat. Így végül a közel 50 kilós fogás a szektor 3. helyre volt elegendő.
A vasárnapi forduló esővel kezdődött, amit a már így is „viharvert” mezőny nem tolerált túl jól, ennek ellenére mindenki tisztességesen helyt állt és próbálta minimalizálni a továbbjutáshoz szükséges pontokat. Csővári Tibi ezen a napon már nem hibázott. Lehengerlő horgászattal nyerte meg a szektorát 93 kilót is meghaladó fogással. A rutinos „öreg róka” ezen a hétvégén nagyon érezte a vizet, jókor és jó helyre váltott, valamint technikailag is meg tudta oldani a horgászatát.
Sipi a „C” szektor belső felére ült ezen a napon, ahol benti horgászattal kezdte a napot. Nagyon szépen össze is állt a dolog, és a verseny első órája után magabiztos vezetésre tett szert. Aztán kisebb hullámvölgy következett, de végül a 25 méteres távolságra kimozduló nagytestű pontyok visszahozták a napot, így végül 68 kilós fogással Sipi is megnyerte a szektorát.
Összesítésben Csővári Tibor 5 ponttal a második, míg Sipos Gábor 6 ponttal a harmadik helyet szerezte meg ebben a középdöntőben. A versenyt Petrovics Richárd nyerte magabiztos horgászattal, 3 ponttal. Ebből a középdöntőből 13 versenyző jutott tovább, kiegészülve az Abért-tóról érkező 14, valamint az Ezüst-tóról érkező 13 versenyzővel, ők együtt alkotják majd a 40 fős mezőnyt
A Method Feeder Országos Bajnokság döntője július végén lesz a Maconkai-víztározón, ahol immár biztosan ketten is ott lesznek a Haldorádó Method Feeder Teamből. Reméljük, hogy versenyzőink ott is szépen helyt állnak majd ebben az erős mezőnyben!
Haldorádó Team
