Összetartás és csapatszellem. Két olyan fogalom, amely úgy gondolom/látom/tapasztalom, hogy sajnos egyre inkább „kihalófélben” van hazánkban. Számos olyan példát tudnék sorolni a különböző sportágaktól a szimpla „baráti” társaságokig, ahol e két kulcsfontosságú tényező hiánya miatt tartunk ott manapság, ahol tartunk. Nincs ez másként a horgászatban sem. Ide sorolhatnám a rabsicok tevékenységeinek kiiktatását, a „halvándorlás” megakadályozását vagy a különböző jótékonysági cselekedetek hiányát is.
Jómagam is sokáig szívügyemnek éreztem, hogy aktív részese legyek az efféle közösségi kampányoknak, de mostanra ezekben már nem vagyok annyira aktív. Hogy miért?! Mert sajnos (tisztelet a kivételnek!) a magyar ember képtelen összefogni/összetartani! Ehelyett inkább elhatároztam, hogy a saját lábamra állok és alapítok egy olyan csapatot, amellyel azon ritka példák csoportját szeretném erősíteni, amelyekre rábiggyeszthető az előbbiekben említett két fogalom. Az öt felvonásos 3. epizód utolsó részében e csapat tagjaival és szebb fogásaival is megismerkedhetnek a Tisztelt Érdeklődők, miközben egy riport keretében számos, vélhetően sokak számára érdekes kérdésekre válaszolok…
A cikksorozatom korábbi epizódjai, felvonásai után bizonyára sokakban felmerülhetett már a kérdés, hogy mégis honnan ered az Abiotic Carp Baits története, mi lehet a múltja, jelene és jövője. Csapatunk két alapítói törzstagja, Ö. Kovács Krisztián és Szabó Gábor a most következő riportunkban olyan kérdéseket igyekeznek feltenni nekem, amelyek segíthetnek e történetet kikerekíteni…
(Krisz) Mikor és hogyan indult nálad ez az egész bojligyártásos ötlet, mi volt a mozgatórugó?
Amióta az eszemet tudom, mindig is érdekelt a bojlikészítés, a módszerrel ismerkedőként anno eleinte is saját készítésű csalikkal próbálkoztam. Aztán volt egy bizonyos periódus (2008 és 2011 között), amikor áttértem a gyári termékek használatára. Ezen időszak alatt számos típust volt szerencsém kipróbálni (sőt, két gyártónál még teszthorgászként is tevékenykedtem), de emellett sűrűn kísérleteztem saját készítésű bojlikkal is. Akárhogy is nézem, ez utóbbiakkal - ahol használtam is őket - szinte mindig és mindenütt hamarabb tudtam eredményt felmutatni, és ezek az események számos alkalommal szöget ütöttek a fejembe…
A végső „löketet” azonban egy 2012 májusában lebonyolított többnapos horgásztúrám adta. Ez a történet lényegében arról szólt, hogy bizalmat szavaztam egy gyári fokhagymás golyónak (a konkrét megnevezéstől ezúttal eltekintek), amelyet 28 órán keresztül áztattam az egyik botomon kapás nélkül. Ezt követően lecseréltem ezt a csalit a saját (szintén fokhagymás) bojlimra, amellyel a bevetést követően három órán belül sikerült kapást kicsikarnom ugyanarról a helyről, ahol a másik csali több mint egy napon keresztül semmit sem hozott. Ekkor olyan szinten felkaptam a vizet, hogy megfogadtam, ez volt az utolsó alkalom, hogy én valaha is gyári (süllyedő) bojlit fűzzek fel a hajszálelőkémre. Aztán az idő múlásával, ahogy egyre többfelé megfordultam és egyre többfelé sikerült szép eredményeket elérnem, elhatároztam, hogy belevágok egy olyan tevékenységbe, amelyben napról napra egyre több fantáziát láttam, és amellyel mostanra sikerült eljutnom egy olyan szintig, hogy most már biztosan tudom, ezt végig kell csinálnom…
Így született meg az Abiotic Carp Baits, amelynek fő profilja a halak, a csalik és a környezeti tényezők közötti kapcsolatok megfejtése, és a témához kapcsolódó tudományos teóriák alkalmazása.
(Gabi) Mint tudjuk, a különböző típusú, ízesítésű, formájú bojlik terén manapság igencsak túlkínálat van a piacon, egyre nehezebb már új termékeket előállítani. Milyen koncepciók alapján tervezed a bojligyártást, esetleg vannak elképzeléseid arra nézve, hogy mivel tudnál a többi gyártó közül kiemelkedni?
Ez egy igen nehéz kérdés, hiszen valóban igaz, hogy manapság túlkínálat jellemzi a hazai és a külföldi bojlipiacot is. E témakörről az a véleményem, hogy a sikerhez az embernek elsőként meg kell figyelni, hogy azok, akik a csaligyártásban már tettek is le valamit az asztalra, milyen úton érték azt el. Én ebben két lehetséges végletet vélek felfedezni:
- vagy a különböző innovatív termékek sorozatos gyártására épített jó marketinggel,
- vagy egy az adott módszerben elindított, teljesen egyedi, új irányzattal, gondolkodásmóddal érik el sikereiket.
Ha az ember alaposan körülnéz a bojligyártók között, azt veszi észre, hogy szinte mindenki inkább az első pontot választja, vagyis a szép fogásokra épített marketingpolitikával és az új termékek feltalálásával igyekszik túlszárnyalni a másikat. Véleményem szerint egy olyan gyártónak, aki sokadikként szeretne beállni ebbe a sorba, szinte esélye sincs, hogy ebben a „játékban” labdába rúghasson a piacvezető cégekkel szemben. Ahhoz, hogy ebben a túlkínálatban valaki képes legyen érvényesülni, szerintem arra van szükség, hogy egy olyan irányzatot, gondolkodásmódot teremtsen, amelyet a korábbiakban még senki nem kísérelt meg…
Szerencsésnek érezhetem magam abból a szempontból, hogy az egyetemen eltöltött éveim során olyan hal-, illetve hidrobiológiai ismeretekre tettem szert, amelyekről tudtam, hogy megfelelően alkalmazva hatalmas sikert arathatnak. Ennek eredményeként nálam a siker eléréséhez kitűzött útvonal elsődlegesen nem a marketingre, hanem a tudományra épül. Ezzel egy olyan irányzatot indítottam el, amelyben gyakorlatilag úttörőként vállalhatok szerepet, és amely remélhetőleg szimpatikus lesz mindazon horgászok számára, akik hisznek a tudományos elméletek alapján felépített csalik fogósságában.
Az egyik ilyen tudományos alapokon nyugvó megközelítés az egyes időszakok (évszakok és fronthatások) és a csalik közötti összefüggések elmélete, melynek végeredményét az alábbi táblázat szemlélteti:
Csapatunk eszmerendszerének egyik alappillére szerint azok a horgászok képesek a szezon bármely évszakában, bárhol, bármikor eredményt felmutatni, akik felismerik az egyes időszakok halakra gyakorolt hatásai és az adott csali(k) működési elve(i) közötti összefüggéseket. Ennek tükrében alkottuk meg az időszakokhoz igazított útmutatót, amely egy olyan, egyszerű használhatóságra irányuló táblázat, melynek segítségével a jövőben akár nagyságrenddel eredményesebbé válhatnak sporttársaink horgászatai. Jelenleg készítés/fejlesztés alatt áll a pH-kioldhatósághoz igazított használati útmutatónk, amelyet az imént bemutatott táblázathoz hasonló részletességgel tervezek kiadni a nagyközönség számára.
Ami magukat a csalikat illeti, jelenleg nyolc különböző típusú recepttel rendelkezem, amelyek mindegyikének megvan a maga különlegessége, illetve specialitása, hogy milyen adottságok mellett működnek a legjobban. Emellett természetesen kísérletezünk számos tesztelés alatt álló modellel is, ezekből rengeteg különböző típusú, ízesítésű, jellegű kivitelt kipróbálunk az adott szezonban. Az idei évben is rendelkezünk három ilyen bojlival, az egyik ilyen a „Tiger Terror”, amely egy édes/krémes alapú, abszolút tigrismogyorós vonalat erősítő bojli. Szintén új receptünk a „Fruity Fish Fusion”, amelyhez nagy reményeket fűzünk, hiszen az idei első A.C.B.-s pontyot, egy 7 kg-os tövest ezzel a golyóval sikerült kifognia Molnár Levente csapattársunknak egy rettenetesen zord hétvégén lebonyolított, csupán 6-7 órás horgászatán. Végezetül nem maradt más, mint az idei nyárra megalkotott nagyágyú, a „Calamari Condiment”, amelynek neve tintahalas-fokhagymás ízesítésére utal. Természetesen az év folyamán valószínűleg több ilyen kísérleti modellt is előállítunk majd, hátha lesz közöttük olyan, amely kiüti a nyeregből a nyolc fix modell bármelyikét…
(Krisz) Kiknek volt eddig lehetősége az általad készített bojlikat kipróbálni, illetve milyenek voltak az eddigi visszajelzések e csalik felől?
Eddig ezeket a bojlikat szigorúan csak barátaim, illetve csapattársaim használhatták, és ez még így is marad az idei évben. Maximalista típus vagyok, nem szeretném silány minőségű csalikhoz adni a nevem, ezért csak akkor fogom piacra dobni a termékeimet, amikor már úgy érzem, hogy elérkezett ennek is az ideje…
Ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy az eddigi visszajelzések szinte egytől egyig pozitívak, nagyon erősen kell gondolkodnom, ha fel szeretnék eleveníteni olyan példát, amikor bármilyen - apró - panaszról lett volna szó.
(Gabi) Kik képviselik a csapatodat, mit érdemes tudni róluk?
A csapatomnak jelenleg hét olyan tagja van, akik aktívan részt vesznek a projektben és önzetlenül segítenek nekem abban, hogy a mostani színvonalat is egyre magasabb szintre emelhessem. Biztos, hogy sokan bolondnak néznek emiatt, de nálam az embereim kiválasztásánál nem az volt az elsődleges szempont, hogy ki fogott több 20, netán 30 kilós halat, vagy hogy kinek van nagyobb „neve” a szakterületén belül. Nálam ilyen szempontból a legfontosabb kritériumok közé tartozik a megbízhatóság, a márkahűség, a csapatszellem, a bizalom és végül, de nem utolsósorban a barátság! A mi csapatunkban nincsen olyan, hogy főnök-beosztott viszony, mindenkire egyformán segítőtársként, és ami a legfontosabb, barátként tekintek. Amennyire csak tehetem, segítségüket mindig is igyekszem erőn felül szponzorálni, hiszen számomra a tevékenységem visszhangja éppen olyan fontos, mint a termékeim kiváló minősége. Nem fogok azért lenézni senkit a csapatomban, ha még nem fogott 20, netán 15 kg feletti halat, mert bízom annyira az általam gyártott csalikban és tudom, hogy ezek használatával csapattársaim sikeresek lesznek a jövőben. És annál nagyobb elismerés számomra sem kell, ha egy teljesen hétköznapi horgász az én termékeim segítségével szerez magának hírnevet.
Csapatom minden egyes tagja rendelkezik egyfajta ranggal, amely azt tükrözi, hogy ki-ki milyen jellegű tevékenységgel járult hozzá eddig leginkább a projekt fejlődéséhez. Ennek értelmében beszélhetünk teszthorgászokról, fejlesztési tanácsadókról, receptfejlesztőkről, satöbbi. Emellett van a csapatban két alapítói törzstag is (egész konkrétan a ti személyetekben), illetve egyszerű felhasználóként is említést érdemelnek azok a barátaim, akik egy-egy szép fogással hozzájárultak a projekt hírnevének öregbítéséhez. Most pedig megismerkedhetnek a Tisztelt Érdeklődők a csapat egyes tagjaival.
Ö. Kovács Krisztián (az egyik riporter)
Születési év: 1997
Rang: Alapítói törzstag
Lakhely: Izsák
Krisz csapatunk legfiatalabb tagja, mégis azt kell mondanom, hogy ő volt az az illető, aki már a kezdetek óta kiállt mellettem és mindig vevő volt a praktikáimra. Sosem felejtem el - és bízom benne, hogy elnézi nekem, hogy mindezt közkinccsé teszem :-) -, hogy már lassan három éve, azon a napon, amikor először szót váltottunk, megtudtam, hogy példaképként tekint rám és tőlem szeretné a bojlis pontyhorgászat fortélyait és az ehhez kapcsolódó szemléletet, illetve alapelveket elsajátítani. Nos, úgy gondolom, hogy ezt azóta olyan szinten sikerült megvalósítania, hogy az elért eredményeire jogosan lehet büszke! Idén decemberben fogja még csak a 16. életévét betölteni, de már számolatlan mennyiségű 10 kg feletti halat sikerült kifognia, sőt tavaly ismét egyéni rekordot sikerült döntenie. Ami azt illeti, én 15 évesen még 10 kg feletti halat sem fogtam, nemhogy ennyi és ekkora méretű uszonyost! Minden kétséget kizáróan kijelenthetem, hogy ha a jövőben is ilyen fejlődési tendenciát mutat a teljesítménye, akkor bizony nem kizárt, hogy pár éven belül komoly horgásztudásra és fantasztikus eredményekre fog szert tenni!
Szabó Gábor (a másik riporter)
Születési év: 1994
Rang: Alapítói törzstag
Lakhely: Izsák
Gabi a csapatunk másik alapítói törzstagjaként szintén egy „régi motoros”, még ha a kora ezt valamennyire meg is hazudtolja :-) Korábbi izsáki horgászataink alkalmával többször is összefutottunk, ám ekkor még csak pár szót váltottunk egymással az éppen aktuális halfogási - etetési és csalizási - praktikákról. Aztán másfél évvel ezelőtt, a III. IHP Bojlisuli alkalmával, amikor Krisszel csapattársak lettek, egy balszerencsésen sikerült sorsolás/helyválasztás után - és persze a kevés kapás eredményeként - volt időnk többet is beszélgetni, így a modora, a kitartása és az egész horgászathoz való hozzáállása alapján egy abszolút korrekt embert ismerhettem meg a személyében.
Téged - mint a mostani kérdés feltevőjét - egyébként szerintem sokaknak nem is nagyon szükséges bemutatnom, hiszen egy közelmúltbeli riportodban részletesen beszámoltál horgászati önéletrajzodból.
Boltizár Ottó
Születési év: 1985
Rang: Fejlesztési tanácsadó
Lakhely: Sarkad
Ottóval szintén többéves baráti kapcsolatot ápolunk, ám az időhiány és elfoglaltságaink miatt az utóbbi időkben egyre kevesebb lehetőségünk jutott arra, hogy közös horgásztúrákat szervezzünk. Erre tavaly konkrétan csak egyszer volt példa, amikor egy egyetemi kutatómunka céljából egy angolnabefogó horgászatra kaptam tőle meghívást. A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének doktoranduszaként komoly hal-, illetve hidrobiológiai ismeretekkel rendelkezik, és az ilyen jellegű témákban sokat is konzultálok vele. Számos olyan összefüggést fejtettünk már meg a horgászatban egymás tudását kiegészítve, amely(ek)re magunktól valószínűleg soha az életben nem jöttünk volna rá! Hatalmas szakmabeli kapcsolatrendszerrel rendelkezik, az ország legelismertebb halas szakembereivel dolgozik együtt.
Tranker Balázs
Születési év: 1997
Rang: Fejlesztési tanácsadó, teszthorgász, versenyhorgász
Lakhely: Csákberény
Balázzsal személyes ismeretségünk szintén a III. IHP Bojlisulihoz köthető. A tábor lezajlását követően sokat konzultáltunk e-mailben, majd idővel szerveztünk közös horgászatokat is. Fanatizmusból ő sem szenved hiányt, így sokfelé el tudott már jutni próbára tenni a tudását. Versenyhorgászatok során nem válogatós a helyszínek terén, a hobbipecáin azonban előnyben részesíti a kevésbé felkapott, illetve nagyobb területű vizeket. A leheletfinom feederbotos keszegezés éppen annyira le tudja kötni, mint a nagyhalas pontyhorgászat, akár a csapatunk „univerzális” horgászának címét is kiérdemelhetné. :-) Az augusztusi széki-tavi túránkon az egyéni pontyrekordját sikeresen megdöntötte.
Filkorn László
Születési év: 1960
Rang: Fejlesztési tanácsadó
Lakhely: Székesfehérvár
Ha konkrét embert kellene keresnem arra a posztra, aki az eddigi legjobb tippeket adta a különböző fejlesztési tervekre, akkor erre egyértelműen ő lenne az első számú jelölt! Elektronikus levelezés formájában már régóta tartjuk a kapcsolatot, de személyesen először csak a tavalyi merenyei horgásztúráját megelőző hetekben volt lehetőségünk szót váltani. A közöttünk lévő jelentős korkülönbséget nagyon korrekt és rugalmas módszerekkel kezeli, így könnyen képesek vagyunk hasznos gondolatokat megosztani egymással akár a horgászat, akár a fejlesztési tervek terén.
Bárány László
Születési év: 1987
Rang: Receptfejlesztő, teszthorgász, nagyhal-specialista
Lakhely: Békéscsaba
Laci tavaly ősszel csatlakozott a csapatunkhoz. Azt hiszem, túlzás nélkül kijelenthetem, hogy amit ő a bojlis pontyhorgászatban letett az asztalra, az minden tekintetben egyedülálló teljesítménynek számít hazánkban! Pályafutása során már 32 darab (!!!) 20 kg feletti hallal hozta össze a sors (ebből csak a tavalyi évben 9 darabot fogott!), egyéni pontyrekordja nem kevesebb, mint 29,9 kg. Az ország számos híres horgászhelye mellett olyan külföldi vizeken is fogott már nagytestű halakat, mint például a Cassien, a Rainbow Lake, vagy akár a Palicsi-tó. Leggyakrabban egy általa kifejlesztett csirkés-halas bojlival horgászik, amely ha a továbbiakban is ilyen szép eredményeket hoz, igen jó eséllyel fel fog kerülni a leendő palettánkra.
Molnár Levente
Születési év: 1991
Rang: Teszthorgász
Lakhely: Pásztó
Leventével - mint a csapat legfrissebb tagjával - a tavalyi szezonzáró palotási horgásztúránkon kötöttünk barátságot. Mindamellett, hogy komoly horgásztudással rendelkezik, profi szinten ért a kémiához, amellyel biztosra veszem, hogy sokra fogja vinni a hobbijában, még ha ezt ő most még nem is érzékeli :-) Lakhelye miatt szerencsésnek érezheti magát, mert olyan nagyszerű vizek elérhetőek számára szinte karnyújtásnyira, mint Palotás, Maconka, Ecséd, Nagyréde, Ludányhalászi, Markaz, a Vadkan-tó vagy akár Tereske. Igazi fanatikus, számára nincsen a horgászatban lehetetlen!
Természetesen - mint említettem - a baráti körömben sokan vannak még, akiknek sikerült szép fogásokat elérni valamely általam fabrikált bojlival. Közülük két embert emelnék ki.
Az egyik Nagy Ákos, akivel az utóbbi időkben csaknem minden évben szervezünk egy-egy közös horgásztúrát. Ákos egyébként talán a legbrutálisabb példa arra, hogy valaki mekkora fejlődésen eshet át, ha jó minőségű csalikkal ered a pontyok nyomába. A korábbi 7 kg-os egyéni rekordját a nyári lőrintei horgásztúránkon döbbenetes mértékben „megfejelte”, először egy 13,6 kg-os tükrössel, majd egy 16,1 kg-os tövessel tett egy hatalmas előrelépést.
Másik barátom, akit szintén régóta ismerek - és akivel több közös horgászaton is részt vettünk - nem más, mint Beregszászi Zoltán. Zotya már évek óta egy híres bojligyártó elkötelezett híve volt, és kíváncsiságból meghívott egy nyári 48 órás baráti pecára, hogy megnézhesse, milyen eredménnyel használom a mellette a saját receptjeimet. Ezen a horgászaton további két közös ismerősünk is részt vett. Eleinte mindenki az egyéni elképzelései alapján csalizott, azonban ez a rendszer gyorsan felborult, amint elkezdte húzni a hal az általam gyártott csalikat. Az első éjszakán először nekem érkezett két darab 10 kg feletti ponty, majd a két közös ismerősünk - miután kértek tőlem ezekből a bojlikból - szintén fogtak egy 10 feletti, valamint több 7 és 9 kg közötti halat. Ezzel szemben Zotya megúszta az egész éjszakát kapás nélkül. Aztán másnap délelőtt már nála is „elszakadt a cérna”, így felrakta a balos botjára az általam készített fokhagymás bojlit (csak úgy simán, ahogy volt), míg a jobbos felszerelésén a kedvenc gyártója májas bojlijával csalizott, amelyet lefaragott kocka alakúra, sőt még be is dipelte a hozzá tartozó mártogató aromájával. Behúztuk a két végszerelékét úgy, hogy egymástól fél méterre raktuk le őket egy akadó mellé. Ezt követően délután hatig csend volt mindenkinél, majd egy „nagykönyves” füstölős kapás jelentkezett a Zotya balos botján. Az eredmény: 19,41 kg, új egyéni rekord. A történtek óta Zoli már szinte csak az én bojlijaimat hajlandó használni.
(Krisz) Melyek voltak a legemlékezetesebb sikereid a tavalyi évben?
Számomra a legemlékezetesebb sikerek mindig is azok voltak/lesznek, amikor e-mailben, telefonon, Skype-on, vagy akár személyesen adja tudtomra bárki a barátaim közül, hogy kiemelkedő fogásokat sikerült elérnie a bojlijaim használatával. Amióta az elismerés ezen alternatívájának jelentőségét felismertem, saját sikereim már csupán másodlagos szempontot képviselnek. Amikor egyre több ismerősömtől hallom vissza, hogy abszolút meggyőző az a gondolkodásmód és irányzat, amelyet elindítottam, akkor úgy érezhetem, hogy nem badarság, amit csinálok. Ez arra ösztönöz, hogy folytassam a tevékenységem azon az útvonalon, amelyen elindultam…
Ami a tényleges saját sikereimet illeti, a 2012-es év több szempontból emlékezetes marad számomra, de most csak azokat a részleteket emelem ki, amelyek a horgászattal kapcsolatosak.
A tavaly kifogott halaim össztömege vígan mérhető tonnákban, és szerencsére az egyes halfajok változatosságából sem szenvedtem hiányt. Horgászatra szánt napjaim 73%-át töltöttem nehezebb pályákon (ezek elsősorban különböző víztározók voltak, de próbára tettem a tudásom folyóvízen és bányatavon is), csupán a maradék 27%-ban töltöttem az időmet kisebb mesterséges tavakon. Ezalatt 23 darab 10 kg feletti pontyot fogtam, amelyből…
- 4 db volt 14 és 16 kg közötti,
- 6 db volt 12 és 14 kg közötti és
- 13 db volt 10 és 12 kg közötti
Ugyan egyéni (ponty)rekordot nem sikerült döntenem, de a második széki-tavi túrámon ez is csak egy hajszálon múlott… No de majd idén!
Bár ez már nem feltétlenül tartozik a kérdésedhez, szeretném megemlíteni, hogy idei évem - a kegyetlen időjáráshoz képest is - meglepően jól indult, hiszen a sarkadi Bárkás Horgász Egyesület elnöke, Debreceni Gábor vendégelőadóként hívott meg az általuk lebonyolított közgyűlésre, hogy tartsak egy előadást náluk az általam képviselt speciális horgászati témakörökből. Mivel nem voltam még egyszer sem ilyen jellegű „fellépésen”, eleinte kicsit szokatlan volt a procedúra számomra, de úgy érzem, hogy a körülményekhez képest meglepően jól sikerült az előadás, észrevételeim szerint sokakat megfogott a téma.
(Gabi) Mikorra tervezed a cégalapítást? Egyéb távlati tervek?
Ezt a lépést semmiképp nem szándékozom elkapkodni, ezért akkor fogom csak piacra dobni a termékeimet, ha úgy érzem, elértem a számomra tökéletes színvonalat. Nem az a célom, hogy az egészet elkapkodva, egy silány minőségű palettával a mihamarabbi (gyors) haszonszerzés lehetőségét lessem, hanem az, hogy a jövőben olyan csalikat nyújthassak át a nagyközönség számára, amelyekhez olyan egyedi útmutatókat tudok készíteni, melyek segítségével, illetve megfelelő használatával látványos eredménybeli fejlődést tapasztalhatnak majd a sporttársak. Ha konkrét dátummal kellene e kérdésre válaszolnom, akkor így, látatlanban azt mondanám, hogy jövőre, vagyis 2014-ben tervezem a hivatalos alapítást. De ha még addigra sem alakulnának úgy a fejlemények, ahogy terveztem, akkor sem fogom a terveimet sürgetni, türelmesen kivárom az erre legmegfelelőbb időpontot.
Ami a távlati terveket illeti, elsőként az a legfőbb célom, hogy bojlireceptjeim fogósságát tökéletesítsem. Emellett felvetődött már bennem method mixek, paszták, alapmixek készítésének, valamint különböző főtt magvak előállításának gondolata is.
Természetesen ezenfelül szeretnék továbbra is kiemelt figyelmet fordítani a halakkal való bánásmóddal és a halvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, valamint a felnövekvő horgásznemzedék helyes útra történő terelésére, hiszen ezeket a részleteket is legalább annyira szívügyemnek érzem, mint a csalik legjobb minőségére való törekvést.
Riportunk zárásául szeretnénk minden Kedves Sporttársunknak kapitális halakat és eredményes horgászatokat kívánni!
Csapatunk legszebb 2012-es fogásai az alábbi kisfilmen is megtekinthetők:
Készítette: Abiotic Carp Baits Team (Ö. Kovács Krisztián, Szabó Gábor, Jávorka Dániel)
Videó: Dani
