4 évvel ezelőtt, 2020 őszén forgattuk az első közös busás filmünket Sipos Gáborral a Visegrádi-öbölben. Ha belegondolok, hogy mennyit változott és fejlődött a busa sportszerű horgászata is az elmúlt néhány évben, csak kapkodom a fejemet…!
Mindennél beszédesebb az az adat, amely Sipi idén tavasszal forgatott Spiccbotos busahorgászat alapjai c. filmjében hallható, ahol vendéglátója, Oláh Norbert arról beszélt, hogy 3 év alatt megtízszereződött a kifogott (beírt) busák mennyisége!
Tehát ez is azt jelzi, hogy célba érnek oktató filmjeink. Illetve, mint tudjátok jól, nem vagyunk egyedül, sok cég fejleszt már busázáshoz szükséges eszközöket és csalogatóanyagokat. És így van ez rendjén! Minél többen segítjük a horgászokat, minél több dologból lehet választani, annál többen kapnak kedvet a busázáshoz is, amellyel jól járnak a horgászok és a vizek is.
Néhány évvel ezelőtt azt is kinevették, aki azt mondta, hogy szabályosan busára horgászik. Az emberek zöme nem akarta elhinni, hogy e halakat szabályosan is meg lehet fogni. Ennek legfőbb oka, hogy sokan néhány sikertelen próbálkozás után azt mondták, hogy „ez lehetetlen!”.
Nos, valószínűleg nálunk többet senki nem nullázott, amikor busára horgászott. Nincs annál idegesítőbb, mint amikor látjuk a hatalmas planktonevőket, mégsem tudjuk horogra csalni őket. De soha nem adtuk fel és most ott tartunk, hogy a legszélesebb kínálattal rendelkezünk a hazai cégek közül, akik professzionális, sokszor kipróbált eszközöket és csalogatóanyagokat kínálnak a busák eredményes horgászatához.
A fordulópont akkor érkezett el a busázáshoz fejlesztett eszközök terén, amikor tavaly ősszel Kínába látogattam. Ott úgy beszéltek a busáról, mint bármelyik könnyen megfogható, jól ismert halunkról, mint pl. a pontyról vagy az amurról.
Érdekességként jegyzem meg, hogy az amur angol neve grass carp, azaz fűponty, de tovább megyek, a fehér busa: silver carp, azaz ezüstponty, míg a pettyes busa: big head carp, azaz nagyfejű ponty nevet visel. Mi ebből a tanulság? Ezek mind a pontyfélék családjába tartozó halak, még akkor is, ha eltér a fő táplálékuk, vagy a táplálékszerzési módjuk.
Ugye köztudott, hogy a busa planktonevő hal, amely főként zoo- és fitoplanktonnal, valamint apró, vízben lebegő szemcsékkel táplálkozik. Ha tudjuk, elfogadjuk ezt a táplálkozási szokását, akkor azt is megértjük, hogy – a kora tavaszi és késő őszi időszakot leszámítva – miért nem a fenéken kell keresni őket. A legjobb példa erre a mostani horgászatunk. A víz mélysége 5 méter, míg mi a felső 1-1,5 méteres sávban horgásztunk rájuk.
Kínában ért az a sokkoló élmény is, hogy eredményesen lehet szinte bármekkora méretű édesvízi halra horgászni a csúcsminőségű kínai spiccbotokkal. Na, amikor bemutattam ezeket, akkor elindult a cunami. Elképzelhetetlennek tartották a halakért aggódó hazai horgászok, hogy ennek van helye idehaza. Röviden összegzem: VAN!
Elképesztően látványos és tanulságos Sipos Gábor legutolsó írása és filmje, amelyben nagy pontyokat, amurokat és tokhalakat fog egy 9 méteres KAIWO spiccbottal úgy, hogy azokban semmivel sem oozott nagyobb kárt, mintha feeder- vagy bojlis bottal horgászott volna rájuk. Sőőőt!
Miért e módot választottuk újfent a sportszerű busahorgászathoz?
1. Olyan élményt ad, amelyet egyik módszer sem. Amikor surrog a zsinór a vízben, amikor kezedben érzed a menekülő hal erejét, az semmilyen más módszerhez nem hasonlítható. Elképesztő élmény! Minden pillanatban azt várod, hogy mikor robban szét 100 darabra a bot a kezedben, és mégsem, és bírja, és felőrli a menekülő hal erejét!
2. A spiccbotos horgászat nem a lusta horgászok módszere. Nagyon aktív és egyben fárasztó is ez a fajta horgászat, így tényleg csak azoknak ajánljuk, akik nem aludni jöttek a vízpartra.
3. Nagyon pontos és precíz horgászatot igényel, ugyanakkor nagy figyelmet is, mert itt, ha kapás van, azonnal be kell vágni, nem fogja a hal magát felakasztani a horogra.
4. Sokkal kevesebb csalogatóanyag kell, mint a hagyományos busázó módszerekhez. Régebben bekevertünk egy dézsa kaját, amelyet vagy kézzel, vagy kosárral dobtunk be és hatalmas felhőt képezve vártuk a busákat. Most ezzel a mini kosárral ennek töredékét juttatjuk be, mégis működik.
Hasonló ez, mint a methodos pontyhorgászat. Évekkel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy elegendő egy 400 grammos Method Pellet Box, egy Method kosár és néhány szem csali, hogy egy átlagos, néhány órás horgászat során akár mázsányi pontyot is megfoghassunk. Hol van már az, amikor dézsányi mennyiségű etetőanyag beszórása után kezdjük meg a pontyozást?
Ugyanilyen látványos fejlődésen megy keresztül a busázás is, és egyre kevesebb, de egyre hatékonyabb etetőanyagokkal tudunk egyre több busát fogni.
Ha már az etetőanyag szóba került, akkor hadd mutassuk meg ezt, amelyet most használunk! Nem beszélek félre, ez egy kínai busázó etetőanyag magyar változata, az általunk legjobbnak vélt formában. A jövő évtől jelentősen átalakul és kibővül a BUSA etetőanyag családunk is.
E kaja különlegessége, hogy nagyon könnyű, gyengén tapad és nagyon lassan süllyed, a kioldódó felhő sokáig a kis kosár körül marad. Egy kis gombócnyi is elegendő belőle, hogy a busák figyelmét felkeltse.
Nézzük át a szerelék elemeit is!
Semmit nem bíztunk a véletlenre! A főzsinór 0,25 mm-es fonott zsinór. Nagy Attila – aki az Exner úszógyártó cég tulajdonosa, Közép-Európa legnagyobb úszógyártója – gyártotta le nekünk ezeket a spiccbotos úszókat. Ezek 3-10 grammig vékonyabb és vastagabb antennával is rendelkezésre állnak. Nagyon fontos tulajdonságuk a hosszú antennájuk, amely segít nekünk abban, hogy jól nyomon követhető legyen, mikor ürül ki a kosár. Úszóinkat úgy súlyozzuk, hogy a kosarat megtöltve becsobbanás után csak az antenna hegye látszik ki. Ahogy fogy a kis kosárból a kaja, úgy jön egyre feljebb az úszó. Ahogy kiürül, megjelenik az úszó teste is, ekkor kell újratölteni és újra bedobni.
Ezek az úszók azonban nemcsak a busázáshoz, hanem a ponty horgászatához is jó szolgálatot tesznek! Megvásárolhatók lesznek majd önállóan, illetve szettben is, utóbbinál az adott úszóhoz egy hozzá pont passzoló kis kosarat is adunk.
Az úszót én egy karabineres forgóra rögzítettem, mert ha feltámad a szél, ha nehezebbé válik a bedobás, akkor így könnyedén tudok egy nagyobb teherbírásút feltenni. Persze ez általában plusz néhány sörétólommal is meg kell támogatni.
Mint látható, a kosár alatt van egy kis forgó, amelybe a horogelőke csatlakozik, ez utóbbi pont olyan vastag, mint a főzsinór és 4-es horog lett rá felkötve.
Ilyen egyszerű! Próbáld ki Te is!
A látványos és információban gazdag film mindezt még látványosabban mutatatja be.
Döme Gábor
