A sorozat következő része egy igazán különleges helyszínen, a Kis-Duna és a Fekete-víz torkolatánál játszódik. Különleges, mert kimagaslóan jó fogásokat itt az év legmelegebb és leghidegebb szakaszában lehet produkálni, miközben egész évben jól működik a horgászhely.
Az itteni horgászatot alapvetően a tallósi zsilip működése határozza meg, hiszen mindössze 300 m-re található a torkolattól. A horgászat abban a mesterségesen kialakított mederrészben zajlik, amely a zsilip és a torkolat között helyezkedik el. További érdekesség, hogy ez a folyó képezi a határvonalat Szlovákia két nagy tájegysége, Csallóköz és Mátyusföld között. Horgászállásunkat 3 oldalon is felállíthatjuk, hiszen a csallóközi és mátyusföldi oldalhoz (a folyó bal és jobb partja) hozzájön az a vékony földnyelv, amely a két folyó közt húzódik.
Az etetőanyagot már a horgászat előestéjén bekevertem. Főként 20-50 dkg közötti dévérkeszegekre számítottam, így a Haldorádó Gold Feeder Top1 Bream fantázianevű keszeges etetőt választottam. Ez a keverék finomszemcsés, sok morzsával dúsított és mézeskalács jellegű. Ami szembetűnő volt, hogy sok sütőipari terméket tartalmaz és viszonylag sok vizet képes felvenni.
Annak ellenére, hogy a 90 m széles folyón horgászhelyünket 3 oldalon is felállíthatjuk, mindhárom oldalról nagyot kell dobni. Ez persze kizárólag a legnagyobb kánikulára és az év hideg időszakára igaz, amikor a halak behúzódnak a meder közepébe. Teszik ezt azért, mert az erőmű turbináival egy vonalban egy kissé erősebb vízfolyás alakult ki, ahol kevésbé rakódik le az iszap, mint körülötte bárhol. A vékony földnyelvről mindenképpen 50 m feletti dobásra van szükség, míg a folyó jobb partjáról 40 m, bal partjáról 50-55 m az elérendő távolság. A földnyelvről nem számít a kosár mérete, hiszen a folyó sodrásával párhuzamosan húzódik a főzsinór, viszont a jobb part egy igazi folyóvízi pálya, a 40 m-es távolság esetében 60-80 g-os kosarakra is szükség lehet A bal parton - ahol én is helyet foglaltam - gyengébb a sodrás, mert ezen az oldalon található a zsilipkapu, amely meglassítja azt. Ez lehetővé teszi, hogy az 55 m-es távolságot egy 50 g-os kosárral horgásszuk meg. Persze nem egyszerű egy 50 g-os kosarat megtöltve 55 m-es távolságba minden alkalommal ugyanazon pontra visszadobni. Ehhez egy speciális távdobó kosarat használtam, a Preston Dutchmaster Bullet Feedert 50 g-os változatban.
Ahhoz, hogy egy 50 g-os kosarat 55 m-es távolságba könnyedén tudjunk bejuttatni, már nem elég egy M vagy egy MH karakterisztikájú bot. Az ilyen megterhelést már csak egy H karakterisztikájú bot bírja, amely estemben egy Spro Special Pellet Feeder 360H volt. Ebben az esetben az 50 g-os súlynak nagy jelentősége volt. A sodrás így is erősen behajlította a spiccet, amely egyébként sem a 20-50 dkg közötti dévérkeszegek finom kapásaihoz készült, ezért nagyon fontos volt, hogy a kosár még stabilan megálljon, de már az óvatos dévérkeszegek legfinomabb húzásai hatására is tovagördüljön. A kapást így minden esetben könnyen tudtam érzékelni, hiszen az erősen behajlott spicc látványosan jelezte a kosár tovagördülését - és egyben a hal kapását. Fontos mozzanata a technikának a szokatlanul hosszú, akár 1 m-es vagy azt meghaladó hosszúságú előke. Ha horgunk kellően vékony húsú, gyakorlatilag önakasztós horgászatot művelünk, így a kapás érzékelése után csak felveszem a kontaktust a hallal és a bevágást teljesen elhagyom, amit a merev, gerinces bot is indokol, hiszen a vékony húsú horgot könnyen kitéphetném a dévérkeszegek lágy szájából. A horog mérete nem lehet 14-esnél kisebb, mert különben sok halunk lemaradna az 50 g-os súly és az 55 m-es távolság miatt. Az ilyen szerelékbe - a kosarat megütköztető forgó és az előke közé - kötelező beépíteni egy erőgumit, amelynek hossza akár a 20-25 cm-t is elérheti. E nélkül szintén sok halunk lemaradna.
A horgászat nagyon nehezen indult, csak az első óra végén fogtam meg az első dévért. Sejtettem, hogy mi lehet a kapástalanság oka, hiszen minden dobás után, amikor kitekertem a végszerelékemet, a horgot valamilyen algaszerű növény díszítette. Ekkor határoztam úgy, hogy a horgot elemelem a fenékről, így az élő csontkukacok mellé 1 db Haldorádó Lebegő csonti került Mézes Pálinka ízesítésben. A meglebegtetett csali biztosan nem az előke hosszúságában lebegett, hiszen a sodrás valamelyes lenyomta azt, mindenestre már az első lebegő csontival végzett dobással sikerült megfognom az első halat. Ahogy telt az idő, egyre több dévérkeszeg jelent meg az etetésen és egyre bátrabban kaptak. A horgászat második felében minden pontosan kivitelezett dobásra szinte azonnal volt érdeklődő. Egy nagyon mozgalmas, élménydús napot tudhatok magam mögött - olyat, amilyet minden kedves olvasónak is kívánok!
