A külföldi finomszerelékes újságok már több mint egy éve írnak a rakós botos horgászat újdonságaként emlegetett oldalsó gumikivezetésről. Ha az ember kézbe vesz egy angol Advanced Pole Fishing (kifejezetten rakózásról szóló havilap), vagy egy Coarse Fishing (finomszerelékes havilap) újságot, szinte 100%, hogy legalább egy cikkben szerepel ez a technika. Ezért gondoltam, hogy kipróbálok egy olyan rakós botot, aminek az oldalán vezették ki a gumit. Mit mondjak, még így bevezetőnek? Stílszerűen majd’ kifúrta az oldalam a kíváncsiság…
A teszthez már csak egy „lyukas” botra volt szükség. Ebben a Rapala Eurohold Zrt. segített, aki már több teszthez biztosított számunkra felszerelést. Az első levélváltás után 1 héttel már jött is a GLS futár, és hozta a meglepően hosszú csomagot, benne az új Shimano BeastMaster XT-B 1300 rakós bottal.
Irány a vízpart! Az első kibontás is itt történt meg. Mint azt az előbb leírtam, meglepően hosszú volt a bot. A 183 cm-es magasságomhoz képest, még nálam is magasabb volt a botzsák. Ezzel a hosszú tagkiosztással oldották meg, hogy ez a bot 8 taggal éri el a ~13 métert. Igaz, ezzel még jobban megnehezítették a szállítását is.
Ha már szállításról van szó, nem épp mindennapi, amit e bothoz adnak épségének megóvása érdekében. Igényes botzsák, szállítócső a bothoz, minitoldóhoz, valamennyi top szetthez. A szállítócső végei nem a már megszokott gumikupakok, hanem valamilyen préselt szivacsból készülhettek, hogy még jobban védjék a csőbe rakott botot, tagokat.
A botzsák rejt továbbá egy pár darab Clean-Cup végdugót is, ami a rendszeres bontás helyénél a tagok végeit védi az összeütődéstől. Emellett magának a botnak is mindkét végén ugyanebből a préselt szivacsszerű anyagból készült végdugó van, ezért nem kell külön megvásárolni az ilyen botokra általában használatos gumikupakokat…
Az-az igazság, hogy első látásra beleszerettem ebbe a botba. Ez a rikító sárga szín, valamint a bot csomagolása annyira igényesre és a már megszokott „shimanósra” sikeredett, hogy rendkívül megtetszett, pedig még össze sem raktam. Ez ám egy tökéletes bot profi tálalása! Még össze sem raktam, de már tetszik. Mondjuk kellően vártam ezt a botot, mert több felső kategóriás Shimano botokkal horgászó ismerősöm is azt mondta, hogy a BeastMaster XT-A a legjobb univerzális rakós, amit a Shimi valaha is gyártott. Gondoltam, csak megőrizte jó tulajdonságát az XT-B is!
Essünk neki a gumizásnak!
Tekintettel a boton lévő „Power Pole” feliratra, gumizáshoz az általam kedvelt, nagyhalazáshoz szükséges eszközöket vittem. Már előzőleg elkezdtem végiggondolni, hogyan fogom megoldani a gumizás problémáját, mert - megmondom őszintén - a tucatnyi eddigi top szett gumizás ellenére még mindig nem vettem befűző drótot. A nehézséget az jelenthette, hogy az előre kifúrt lyukon kell majd bedugnom a nem épp vékony gumit, és végigrázogatni a top szetten. Már majdnem nekiestem, de amikor kipakoltam a botzsákot, hogy előszedjem a még otthon beledobott gumit, egy pici bársonytokot találtam. Tényleg meglepődtem, amikor láttam, hogy egy pici befűző drótot rejt a tasakocska!
Az egyetlen negatívum, amit tapasztaltam a bottal kapcsolatban, hogy az első 3 tag kiosztása az általam legtöbbet horgászott vízen nem optimális. Ha 2 tagos top szettel horgászom és azt gumizom be, akkor épphogy megfelelő a mélységhez képest, de túl sok a gumiveszteség, ha 3 tagossal, akkor viszont a zászló és a botban lévő gumi is túl hosszú lesz. Maradtam a 2 tagosnál, ennek megfelelően gumiztam be a botot, a gumit a már előre kialakított lyukon kivezetve.
A Shimano Elasti Gate-nek nevezi ezt a technológiát, a többi gyártó más-más nevet ad neki, de a lényeg, hogy a gumit a top szett nyéltagjánál a boton kívülre vezeti, és nem a botban lévő létrára rögzíti azt.
E rögzítési megoldásnak az a szerepe, hogy a kivezetett gumi feszességét fárasztás közben tudjunk módosítani. Főként a nagyhalas rakózásban van jelentősége az Elasti Gate-nek, amikor is a túl lágy csőgumi miatt túl sok tagra lenne szükség a fárasztáshoz. Ezzel a technikával maradhatunk a 2-3 tagnál: nem kell 4-5 taggal kardoznunk a hallal, hanem a gumit kézzel megfeszítve rövid top szettel tudjuk irányítani. Bennem is rögtön felmerült az a kérdés, hogy a kivezetett gumit mi rögzíti? Nos, a bot oldalán erre a célra van egy pici létra, ami alá behúzva a gumit lehetetlen, hogy a hal kitépje. Biztos, ami biztos én még kötöttem rá egy méretes csomót, ami nem fér be a lyukon, mert mi van, ha mégis kijönne a létra alól… de elárulom, egyszer sem jött ki a teszthorgászat alatt! Nekem a legszimpatikusabb az a megoldás lenne, ami egy gumira felhúzott és a gumira kötött csomóban megütköző nagyméretű gyönggyel rögzít. Ezt a gyöngyöt könnyen meg lehetne fogni, és jól lehetne vele húzni a gumit, ha kell.
Próbáljuk ki, hogyan működik élesben!
Tekintettel a célhalakra az etetést a már többször bevált Haldorádó amuros etetőanyaggal és saját készítésű magkeverékkel végeztem el. Csalinak kétféle pellet került a horogra. Az egyik egy erős halibutos, míg a másik egy édes aromájú pellet volt. Mivel nem akartam a tesztbot valamennyi top szettjét bevetni, a saját Shimano rakósommal etettem csészével a már betolt BeastMaster botra.
Nagyon furcsa látvány volt a bot oldalán kilógó gumi. Első próbánál nem akartam mindet levágni, emiatt elég nagy gumidarabot hagytam kilógni, amit a bot oldalfalán lévő létrán rögzítettem. Lehet, hogy egyszerűen sajnáltam elvágni a gumit, de amint betoltam és láttam a kilógó darabot, annyira szúrta a szemem, hogy kivettem a botot és a normál módon megfeszített gumin túl csak egy egészséges 10 cm-es darabot hagytam ott, a többit lecsaptam.
Elkezdtek a halak is érdeklődni a horgon lévő csali iránt. Egyre több halat tereltem a szákba. El is feledkeztem arról, hogy feszíthetném is a gumit. Mivel eddig még sosem feszítetem fárasztás közben a gumin, külön tudatosulni kellett annak, hogy lehet feszíteni ám…
Erre egy jobb amur figyelmeztetett is, amit nem akartam a már megszokott, gyors kihúzással partra kényszeríteni, hanem hagytam, hogy elinduljon a fárasztás normális folyamata. A picit lazábban hagyott gumit túlzottan kihúzta, amivel minimum 4 tag kellett volna a fárasztáshoz, és hogy felszínre tudjam húzni a szákoláshoz. Itt ki lehetett próbálni a gumi továbbfeszítését! Ekkor már nem volt gond, mert 2 tagra lebontva simán meg lehetett szákolni az amurt.
A következő amur olyat művelt, amit horgászpályafutásom alatt még sohasem láttam. Mivel barátom is lemaradt a fotózásról, csak elmesélni tudom. Remélem, van, aki elhiszi… Kapás után mintha gőzmozdonyba akadtam volna. Elindult a gumi a közeli sziget mellett párhuzamosan. Oda is szóltam a horgászcimborámnak, hogy ezt fotózni kellene, mert igencsak messzire kihúzta „valami” a gumit, és igen látványos volt a 20 méterre is eltávolodó gumicsík a levegőben. Amikor ezt kimondtam, a megakasztott 8 kg körüli amur hatalmas ugrással olyan 1,5-2 méter magasra repült ki a levegőbe. Ezt is csak onnan tudom tippelni, hogy a vízszintestől felfele kellett néznem a halra. Egy kecses szaltó kíséretében kiakadt a horog a halból, a szerelék borzalmas erővel jött szembe velem, ezért a botot azonnal a vízbe toltam.
A bot eredeti teljes hossza minitoldóval együtt: 13,17 m
Visszavágva 2,8 mm-es csőgumihoz: 12,91 m
A vágatlan spicctagon a lyuk mérete:~ 2 mm (vágatlanul bármilyen normál gumi kifér rajta)
Minitoldó mérete: 0,4 m
Gumizott bot tömege: 952 gramm
A kettes, hármas és négyes tagon megtalálható az ún. Safety Zone (biztonsági zóna). A legnagyobb terhelésnek egy rakós botnál a nyéltag, illetve már fárasztáskor a top szettek vannak kitéve. A nyéltagot a végtelenségig lehet erősíteni, a top szetteknél a falvastagság növelése helyett alkalmazzák ezt a technológiát. Mint egy-egy gyűrű, úgy veszik körbe a t top szettet az erősített vonalak, amik meggátolják, hogy fárasztáskor a top szettet kézzel összeroppantsuk.
A nap legszebb hala már a pakolás előtti utolsó percben érkezett, ami egyben az új egyéni rakós bottal fogott rekordomat is jelenti. Egy 11 kg-os ponty formájában akadt horogra. Első percekben igencsak nehezen tudtuk eldönteni, melyikünk húzza jobban a másikat, de végül a bot győzött, és gigászi küzdelem után sikerült szákba terelni a 11 kg-os tükröst!!!
Összegzés
Összegezve a kivezetett gumizást csak jó dolgokat tudok róla mondani, annak ellenére, hogy elsőre rendkívül szokatlan. Idő kell, ameddig az ember szeme rááll a kilógó gumira és a keze arra, hogy ha lágyabbra hagyjuk a gumit, akkor fárasztás közben tudunk gond nélkül feszíteni rajta, ha szükséges. Mindent egybevetve olyan plusz lehetőséget biztosít, amire eddig nem volt mód egyetlen hagyományos rakós bottal sem! Nagyon fontos tényező, hogy az Elasti Gate rendszerrel nincs szükség a soktagos „kardozásra” fárasztáskor, mert az igencsak megnöveli a bottörés veszélyét, és rendkívül lelassítja a fárasztást. Az új megoldásnak köszönhetően a rövid és egyben a legerősebb tagokkal fáraszthatjuk ki, húzhatjuk szákba akár a legnagyobb, kapitális halakat is! Zseniális technikai újítás, amely új lehetőségek kapuit tárja ki a nagyhalas rakós botos horgászok előtt!
Nyilvánvalóan - mint minden újdonságot - kezdetben idegenkedve fogadják majd a magyar horgászok, de gondoljunk csak bele: Angliában, ahonnan a legtöbb forradalmi újítás származik, már évek óta eredményesen használják ezt az új megoldást!
Maga a bot rendkívül kezes, gyors, könnyű a saját (Technium XT-A) botomhoz képest. Mivel kellően nagy hallal is sikerült kipróbálni, egyértelműen erős is a bot, „erőből” lehet vele húzni a halat, egyszerűen nincs ellenfele (megfelelő gumizással és zsinórral)!
Írta: Takács Péter (t_peti)
Fotók: Koperveisz Sándor, Szegedi Levente,
Takács Péter
