Elérkeztünk a számunkra legfontosabb részhez, a nem kevésbé fontos apró részletek (megfelelő hely, felszerelés) áttekintése után, ez pedig a sügér horgászatának módszerei. Ezen a témakörön belül négy módszert teszek nagyító alá. Ezek az alábbiak: úszós horgászat, fenekezés, mormiskázás, és a pergető horgászat. A pergetés részben más, már eddig tárgyalt műcsalis módszerekkel is megismerkedhetünk. Először vágjunk bele egy kis úszós sügérezésbe!
Úszós horgászat
Az úszós horgászmódszert kétféleképpen is művelhetjük. Az egyik a spiccbotozás, a másik pedig a gyűrűs botos horgászat.
Spiccbotozás
Igazán két különböző méretű bot az, amelyiket én személy szerint a leggyakrabban használok, egy 3 és egy 5 méterest. Mindkettő tűspiccel szerelt, valójában rendkívül gerinces, de megfelelően rugalmas keszegező botokról van szó. Csodálatos ívben tudják a sügerek meghajtani ezeket a varázspálcákat.
Ha olyan szituáció adódik, ahol egy 2,5-es bottal a lábunk alól szedhetjük a halakat, mint például egy stégen ülve, akkor én sem erőltetem a hosszabb botokat. Minél rövidebb a bot, annál kellemesebb, borzongató érzéseket élhetünk át a halak fárasztásakor. Bárcsak minden nap úrrá lehetne rajtam az efféle borzongás... De térjünk vissza a realitás vízpartjára, és nézzük meg mi is lapul a szerelékes ládában, ha úszós sügérezésre készülünk.
A spiccbotos sügérezés nem kíván olyan mértékű felkészültséget, mintha az ember rakózni, vagy békéshalakra finomszerelékkel szeretne horgászni. Nem szükséges hat-nyolc különböző méretű úszó, hajszálpontos súlyozása, a lehető leglágyabb előke, amelyen a legtermészetesebben lehet a csalit felkínálni. Mindenekelőtt, már itt szeretném leszögezni, hogy a látszólagos „igénytelen felszerelés” használatát, ha lehet, kerüljük.
A spiccbotos szerelék 0,10-0,12-es damilból készülhet, előkézni egyáltalán nem fontos akadálymentes terepen, de ha akadós helyen horgászunk, márpedig a célhalunk szívesen áll be vízinövény közé, akkor a főzsinórtól egy mérettel vékonyabb előkét köthetünk.
Úszók közül a csalinknak megfelelő típust kell választanunk. Ha gilisztadarabbal, csontival vagy kapásszegény időszakban szúnyoglárvával akarunk horgászni, akkor a vékonyabb antennájú úszókat szereljük. Amennyiben a nagyobb sügérekre pályázunk, a vastagabb, jól terhelhető antennával rendelkező modellek lesznek a megfelelőbbek. Úszónk méretét a víz adottságai nagymértékben befolyásolják. Nyugodt felületű állóvízben horgászva kis csalival, elegendő a 4x16 (0,5 g) teherbírású is. Áramló vizű csatornák esetén, nagyobb csalit felkínálva a 3 g-os, a test anyagából kialakított antennájú úszó használata sem túlzás.
Az ólmozás kialakítása történhet sörétekből, vagy cseppólomból és sörétekből vegyesen. Én az utóbbi megoldás híve vagyok. A főólom egy stopperólom, melyet szilikon csövek segítségével lehet a damilra erősíteni, és a pontos súlyozást sörétekből alakítom ki. Egy jelzőólmot is szoktam a damilra csíptetni. Nem súlyozom az úszót antennára, csak a test és az antenna találkozási pontjáig. A mohó sügerek úgyis jól látható és vehemens kapásokat produkálnak.
A szerelék hallal közvetlen kontaktusban lévő eleme a horog. Mérete igazodjon a halak várható nagyságához, a 8-10-es már bőven megfelelő. Én, személy szerint a nagyobb, kerek öblűeket részesítem előnyben. Finomabb csalikhoz a vékony húsú, nagyobb gilisztához és halszelethez a vastagabb húsúakat használom, mindig egyágúakat. A hármas-horog durva és sportszerűtlen egy ekkora kisragadozóra.
Ezzel a spiccbotos témakör végére értünk. Vannak, akik megszállott spiccbotos horgászok és nem szívesen váltanak gyűrűsre, csak abban az esetben, ha a direkt módszer teljes csődöt mondott. Ilyen eset fordul elő akkor, ha a sügerek a botunk hatósugarán kívül tartózkodnak.
Gyűrűsbotos horgászat
A sügér horgászata során nagyon sokan a spiccbotot választják, a gyűrűssel szemben. Ez a választás teljesen korrekt, de vannak olyan esetek, amikor a sügerek tartózkodási helye nem érhető el spiccbottal. Ez az eset kisebb csatornákon és dús parti növényzetű vizeken ritkán fordul elő. Csatornákon azért, mert a túlpart sincs gyakran távolabb, mint 10 méter, ami spiccbottal kényelmesen meghorgászható. Dús vízinövényzettel borított partszélben, a kis csíkosak megfelelő lesállást, és a csukák ellen rejtekhelyet találhatnak, így nem vándorolnak be a nyílt vízre. Nagyobb tavak esetén, ahol gyér a part menti vegetáció, ott gyakran követik a sügerek az apróhal csapatokat. Ekkor kell a matchbotot elővennünk.
Úgy gondolom, nem kell ezt a bot típust részletesen bemutatnom, mindenki ismeri és a finomszerelékes horgászok gyakran használják is. A bot 3,90-4,20 m közötti, 10-15 magas talpú gyűrűvel szerelt pálca, mely elsősorban a távoli horgászhelyek úszós vallatására szolgál. A sügér horgászatában is ez lesz a szerepe.
A szerelék egyik meghatározó eleme az úszó, amelyet waggler néven ismerünk. Ez egy egypontos rögzítésű, általában változtatható mennyiségű önsúllyal rendelkező úszó. A sügér horgászatában nincs olyan fontos szerepe a hajszálpontos úszósúlyozásnak, természetesen a „félárbocra” állított úszósúlyozást mellőzzük.
Az úszót egy fix rögzítővel kapcsolom a damilhoz, és a súlyozás alatt az előkét egy kis forgókapocsba kötöm. Ezzel az apró forgókapocs közbeiktatásával valamelyest elkerülhető a damil kedvezőtlen sodródása visszacsévélés közben.
A következő részben a fenekező és a mormiskázó módszerrel ismerkedünk meg.
