Nevis Envy Feeder 390H bot teszt 7. rész - Halak a lábunk alól

Nevis Envy Feeder 390H bot teszt 7. rész - Halak a lábunk alól

Manapság szinte minden horgász a parttól távoli horgászatot részesíti előnyben. Mindenki száz méter fölötti vagy hasonló távolságba akarja bevetni a végszerelékét, mert mindenki hisz benne, hogy csak onnan lehet jó zsákmányra szert tenni. Én is így horgászom számtalan alkalommal, mert a fogások azt bizonyítják, hogy ez a célszerű, hiszen több nagytestű hal kerül így a horogra. De...!

De a gyanakvó halak napközben behúzódnak a mederbe, aztán az éj közeledtével közelebb merészkednek. Fényes nappal akkor nem lehet halat fogni partközelben? Bizony lehet, méghozzá igen sokfélét! Ennek jártam utána: milyen halfajok lakhatják napközben a partszéli részeket, milyen fogásokra lehet számítani közvetlen a lábunk alól?

Amióta birtokomba kerültek ezek az Envy feederbotok, azóta nagyon sokat horgászom velük. Minden helyzetben kipróbálom őket a lehetőségeimhez mérten. Azt figyeltem meg, hogy sokkal több halat fogok, mint a körülöttem horgászók. Ez lehet, hogy nagyképűen hangzik, de tényleg így van. Én a végletek embere vagyok. Ha valamit csinálok, akkor azt nagyon csinálom. Nagyon el tudok veszni a részletekben. Mindig a maximumra törekszem, persze a saját korlátaimon belül. Olyan vagyok, mint a kisfiam. Feri fiam abban a korban van, hogy mindenre kíváncsi, minden érdekli és a „miért?” kérdés naponta kb. ezerszer hangzik el otthon. Sokat lehet tanulni a gyerekektől. Horgászat közben rám ragadt a „miért?” kérdőszó! Folyamatosan ez járt az eszemben, kérdések százai… Miért ez a horog működik keszeghorgászatnál, miért a másik pontyhorgászatnál? Miért ez a kosár jó etetésre? Miért a kicsi kosár a jó, ha finnyásan esznek a halak? Miért használnak a versenyhorgászok „gyors” nyelű merítőhálót? Miért jelzi gyorsabban a kapást a fonott főzsinór? Miért fog az egyik horgász száz halat, míg a másik csak meredten bámulja a bot végét? Stb.

Minden szabadidőmet a horgászatnak szentelem!

Kint vagyok a közeli tározón nappal…
Kint vagyok éjszaka…
Kint vagyok jó időben…
Kint vagyok akkor is, ha szakad az eső!
A parttól távoli helyeken fogok pontyokat…
… és amurokat is
Telepítés után az apró tükörponty dominál
Ha beállnak az etetésre, akkor a peca úgy néz ki, hogy bedobsz, és már fárasztasz is! Ilyenkor sok a két bot, ahogyan a képen látható! Az egyiket még vissza sem engedtem, amikor horogra került a másik

Örülök az ilyen fogásoknak is, de 10-12 db „teszkós” hal után vagy felteszek egy nagyobb csalit és várom a nagyobb halakat, vagy elkezdek kísérletezni ilyen-olyan dolgokkal. Most éppen kísérleteztem… De ne szaladjunk ennyire előre! Engedjetek meg néhány szót az előzményekről!

A nyári szünet miatt a kisfiamat minden héten legalább egyszer magammal vittem horgászni, bár olyan hét is volt, hogy háromszor is kijutottunk. Nagyon szeret kint lenni a természetben, egész nap figyeli, mit csinálok, érdeklődik a horgászat iránt. Ez engem nagy büszkeséggel tölt el. Ilyenkor viszünk magunkkal sátrat, halas könyvet és minden számára fontos dolgot. Minden jól jön olyankor, ha egy kicsit monoton lesz neki a peca. Picit elfoglalja magát mással, majd ismét mehet a horgászat! Én meg örülök, hogy nem kell csomagolni, mert sír a gyerek.

Ezen a napon nagyon jól jött a sátor, mert egy nagy viharba sikerült beletenyerelnünk. Nem volt egyszerű szitu, de átvészeltük
Kell ennél jobb játszótér?

Nem tartozik az írás fő témájához a következő dolog, de nem tudok szó nélkül elmenni mellette… A Törökbálinti-tavon ebben az évben csak a bal oldalon horgásztam. Természetközelibbnek tartom ezt az oldalt az autópálya felőlivel szemben, bár már ez is inkább műnek tűnik az építkezés miatt. Sajnos vagy nem sajnos, de a tó e részére beengednek mindenkit, kutyasétáltatókat, futókat, piknikezőket, biciklizőket, szóval tényleg mindenkit. Többször is odajönnek ilyenkor hozzánk, hogy megnézzék a halakat, amit fogunk. Azt tapasztalom, hogy amikor oda akarom adni a kíváncsi gyerekek kezébe a halat, a szülők zöme rájuk szól, hogy ne fogják meg őket, mert összekoszolják magukat és figyelmezteti, hogy vigyázzon a ruhájára, mert tönkre fog menni és közben nyomogatják az okostelefont… Amikor ezeket a mondatokat végighallgatom, felmegy bennem a pumpa! Milyen világnézet lesz itt az új, felnövő generációk fejében?

Én a fiamnak sok mindent megengedek, természetesen ésszerű keretek között. Engem aztán nem érdekel, ha összekoszolja magát vagy kiszakad a nadrágja! Nem ő van a gatyáért, hanem a gatya van őérte! Ez nagyon nem mindegy! Pl. szerintem az nem is igazi horgász, akinek nem büdös a szákja és nem koszos a horgászbotja! Formálódjon csak a személyisége, hadd bontakozzon ki a gyerek! Tisztelje és élvezze a természet ajándékait!

Amikor „sunyiba” odasomfordál a kis spiccbotjához, úgy dagad a mellem, hogy csak na!
Sokat nem kellett várni az első halra
Aztán a következő pecán is horogra került a lábunk alól pár halacska
Egyre több halfaj… a parttól 60-70 centire…

Na, ez volt az a pillanat, amikor elgondolkodtam azon, hogy mindenki (Én is...) dobál a nagy messzeségbe és várja a nagy pontyot, de vajon milyen halak élhetnek közvetlen partközelben?

Több se kellett, rögvest odakiáltottam a fiamnak, hogy „Add csak ide, kisfiam, apunak azt a spiccbotot! Apa ki akar próbálni valamit!”

Akkora lendülettel álltam neki spiccbotozni, hogy egy-két óra alatt fogtam egy csomó halat. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene horgásznom ezt a partközeli részt feederbottal is a következő horgászaton!

Így is cselekedtem: az első halacska már az első belendítéskor horogra került
Még le sem ért a csali, a sneci már akkor a horgon volt!
Ha beáll a bodri, akkor már borítékolható, hogy jó kis peca lesz
Dévérkeszeg a part szélétől egy lendítésre. Az a legjobb, ha a nagyobbak is megérkeznek
A zsákmány, az egyik alkalom után. Később vacsora lett belőle

A legfontosabb kérdés számomra az volt elsősorban, hogy milyen halfajokat lehet horogra csalni közvetlenül a lábunk elől? Lássuk őket nem fontossági sorrendben:

Dévérkeszeg
Vörösszárnyú keszeg
Ezüstkárász
Bodorka
Sügér
Naphal
Szélhajtó küsz
Törpeharcsa
Vágó durbincs
Tőponty

Nem tagadom, hogy nagyon meglepett a tározó sokszínűsége! Nem gondoltam volna, hogy ennyiféle hal él a kedvenc vizemben. Tízfajta hal, sőt a tükörpontyot és az amurt (ezeket nem partközelben fogtam…) is beleszámolva tizenkettő. Ezenkívül biztosan tudom, hogy jelen van még a süllő, a csuka, a harcsa és a busa is. Bónuszként koi pontyokat is telepítettek régebben. Feltételezem, hogy balin is élhet a tározóban. Karikakeszeggel sohasem találkoztam. Compóval és aranykárásszal sem. Utóbbi két halfaj, remélem egyszer újra jelen lesz minden hazai vizünkben!

Ha az átlagot nézem, akkor feeder módszernél a kárásszal találkozom legtöbbször
Minél többet horgászom, annál inkább kezdem azt érezni, hogy nincs is szükségem a nyeletőfékes orsóra! Pedig jó kis szerkezet, de mostanában a nyeletőféket nem is használom. Ennek oka, hogy élvezni akarom magát a kapást! Azt a pillanatot, amikor csak rajtam múlik, hogy meglesz a hal, vagy sem! Ezenkívül nincs is időm kint lenni a vízparton egy teljes napot sem mostanában, átlagosan öt-hat órára van lehetőségem
Az egyik nagy kedvencem lett ez a kosárfajta. Hihetetlen mennyiségű kaját lehet velük bejuttatni rövid idő alatt. Azért próbálgatok másfélét is, mikor-melyik a jó
Ez az etetőanyag általános, hétköznapi horgászatra tökéletesen megfelelt és bevált. Perszéli pecánál, ha megérkeznek a dévérek és a kárászok, érdemes hozzákeverni egy kevés magot is! Tuti, hogy beáll a ponty is egy idő után!
Egy évvel ezelőtt nem gondoltam volna magamról, hogy ilyen vékony zsinórral és ilyen kicsi horgokkal fogok egyszer majd horgászni… A pontynál nagyon körültekintően kell fárasztani ennél a kombinációnál. A zsinór még bírja a terhelést, amikor a horog már nem. Nem egy pontyos szett…

A profi versenyhorgászok szájából gyakran elhangzik, hogy a merítőnek gyorsnak kell lenni. Ezt nem nagyon tudtam régebben hova tenni… Egészen addig, amíg be nem szereztem egy rakós rendszerű, középkategóriás merítő nyelet.

Nevis Legacy 330
Könnyen szállítható, és olyan fejet használhatunk hozzá, amilyet csak akarunk
Igényes kis portéka

Ez a nyél nem imbolyog összevissza merítéskor az általam eddig használt teleszkópos rendszerűvel szemben! Oldalszélnél régen azért elégedetlenkedtem és hangoskodtam… Ez a nyél gyorsan használható, könnyen kezelhető és nagyon teherbíró. Csak ajánlani tudom mindenkinek a rakós rendszerű merítő nyeleket!

Ezeken a tesztpecákon a Versenytitkok 4. rész - Partszéli pontyhorgászat c. filmben látott technikához hasonlatosat űztem. Amolyan alulról belendítős peca volt. Az egy jó film. Az én horgászataim elsősorban nem a pontyokról szóltak, de hasonlóképpen halas pecákban volt részem, igaz, többnyire csak apróságok kerültek a horgomra.

Ha már botteszt, akkor essen pár szó a botról is. Nem a tenyérnyi halak horgászatára találták ki ezt a botot, de ezt már az előző részben is említettem. Meg lehet vele oldani, ezt a mostani írásom is bizonyítja. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy majdnem minden második-harmadik halam lemaradt. Egy falevélnyi bodorka esetében pár imát azért el kell mondani, hogy ne verje le magát a horogról! A dévérkeszeg fárasztásáról nem is beszélek. Erőgumi alkalmazása, azt hiszem, indokolt lenne ilyen esetben. Haladok a korral, be kell szereznem egy tekercset!

A Nevis Envy feeder botcsaládnak ő a legjobb barátja

Száz szónak is egy a vége, ez már a hetedik rész. Beteljesedett a botteszt, a végére értem. Sok újdonságot már nem tudok írni a botról/botokról. Nagyon bízom benne, hogy találtatok a sorozatomban hasznosítható dolgokat! Egy évig teszteltem a botot/botokat tavon, folyóvízen váltakozva. Ez idő alatt fogtam vele/velük több mázsa halat! Azt a pénzt, amiért árulják, szerintem megéri, bár ez erősen pénztárcafüggő. De hát kinek mi az ízlése, kinek meddig ér a takaró… Azt azért nem mondanám, hogy felső kategóriás széria, az Envy sokkal inkább egy középkategóriásnak mondható botcsalád. Én a piros spiccel szeretem a legjobban használni, a másik kettő túl lágy nekem. Tudom, furcsaság, de így, egy év után azt mondom, hogy parafával kellett volna borítani a gyártónak a nyelet. Nincs baj a műanyag megoldással, csak ez így nagyon beleolvad a környezetbe és bizony megtapostam a botot párszor a figyelmetlenségem vagy a fáradtságom miatt az éjszakai horgászatokon. Egyébként is „sasszemű” vagyok… A blank nagyon erős, ez nagy erénye a botnak. Az összeillesztésekkel sem volt egyszer sem problémám.

A végére van egy hírem azoknak, akik Törökbálintra mennének a közeljövőben horgászni:

A tó déli részén megcsinálták a helyet a kajakosoknak…
A konténerekből kiindulva, nem viccelnek…

Szeptembertől mindenkinek csak azt tanácsolhatom, hogy a kényes esetekben próbálja meg megőrizni a hidegvérét… Kezelje úriemberként a szokatlan helyzeteket… Úgy látszik, hogy nem elég nagy a Duna.

Írta: Dajnics Ferenc
Fotók: Dajnics Ferenc

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.