Magyarország és Közép-Európa legnagyobb horgász-vadász csatornája a Fishing and Hunting TV, amelynek egyik népszerű műsorvezetője Jankovich Krisztián. A nevével fémjelzett „Feedermánia” műsor a rezgőspicces horgászat szerelmeseinek próbál meg mindig valami újdonsággal szolgálni. Krisztián 2014-ben először rendezte meg a F&H - Feedermánia Kupa versenysorozatot, mely öt fordulót foglalt magába. Ezen a rangos megmérettetésen a Haldorádót Sisa József képviselte, nem is akárhogyan! Négy fordulón (a legrosszabb eredményt elhagyva) mindössze hat pontot gyűjtve hódította el a győztesnek járó trófeát, ezzel elsőként vésve bele nevét a vándorkupa talapzatába!
A versenysorozat szabályai alapján az öt fordulóban elért négy legjobb szektoreredmény számított bele a végelszámolásba. Ahhoz, hogy minden versenyből a lehető legjobbat lehessen kihozni, komoly felkészültségre van szükség, főleg úgy, hogy mindegyik tavon más és más technikát kell alkalmazni. Hogy első kézből kapott információkkal szolgálhassak, megkértem Józsit, hogy válaszoljon néhány olyan kérdésre, amely segít belelátni abba, mi rejlik e kitűnő eredmény mögött!
SG: Olyan sok versenyt rendeznek manapság, miért pont ezt a sorozatot érezted érdemesnek arra, hogy elindulj rajta?
SJ: Ennek több oka is van. A legelső, hogy szeretem a kihívásokat, és mivel ez egy rangos megmérettetésnek ígérkezett, hát belevágtam. A másik, hogy Krisztián olyan helyszínekre tervezte a fordulókat, ahol sokat horgásztam már és szeretem is őket. A Moby Dick horgásztó, a Préri-tó, a Rab-tó és a Maconkai-tározó mind olyan vizek, amelyeken jókat lehet pecázni. Ha másért nem, a horgászat öröméért is beneveztem.
SG: Az első fordulón nem vettél részt, gondoltad, hogy négyből négy jó eredményt tudsz produkálni, vagy csupán így jött ki a lépés?
SJ: Természetesen utóbbi, bár bíztam benne, hogy jól sikerülnek az általam kedvelt pályákon a felkészülések és a versenyek is. Az első fordulót még kora tavasszal a Moby Dick nevelőtaván rendezték, amin egyéb elfoglaltság miatt nem tudtam részt venni. Sajnáltam, mert jó pontyos víz, ráadásul sok volt a nevező, ezáltal sok szektor is volt, úgyhogy lett volna esély kevés pontot begyűjteni.
SG: A második forduló a Préri-tavon volt. Sok versenyen értél már el itt szép eredményt, és ez most sem volt másképp, hiszen szektor egyessel álltál föl a 8 órás forduló végén. Mi volt a titok?
SJ: Nincs semmi titok, azt csináltam, amit mindig is szoktam. A szokásos etetőanyagot készítettem, ami nem más, mint a Haldorádó Top Method Premium Halibut, és Maximum Green 1:1 arányú keveréke, kevés Top Method Flavour Green Pepperrel és Tenger Kincse CSL Tuninggal bekeverve. A nyerő végszerelék a pellet feederes, rövid, fonott előkés örök klasszikus volt. Az élő anyaggal kellett a halak étvágyához igazodni, nekem a szúnyogcsokor adta a legtöbb halat úgy, hogy a kosárba földes szúnyoggal dúsított kaját tömtem. Egész pontosan 72 kilogrammnyi pontyot fogtam, ami ugyan nem pályacsúcs, de korántsem elhanyagolható mennyiségű hal!
SG: A Rab-tó neked hazai pálya, mégsem sikerült egyest csinálnod a nyár derekán itt megrendezett etapban. Persze a kettes sem tragédia, de te többet vártál ennél, jól gondolom?
SJ: Természetesen meg akartam nyerni azt a fordulót, de Fortuna nem állt mellém aznap. Rengeteg ponty volt a horgomon, ám a nagy részük még merítés előtt lelépett. A lemért halaim mennyiségének kétszerese ment el, és a mai napig nem tudok rájönni, miért! Bosszantó volt!
SG: Milyen taktikával készültél ide?
SJ: Abban az időszakban a legtöbb halat, illetve inkább a legtöbb pontyot a távolra dobott method szerelékek adták. Az 50 vagy 70 grammos Flat kosárral 100-120 méterre dobálva kerestem a potyókat. Kedvenc etetőanyagomat, a Haldorádó Pelletes Feketét, Tenger Kincse aroma tuninggal „fűszerezve” kevertem be. Dobás előtt tömény Nagy Ponty aroma tuningba hempergettem a kosarat, aminek az eredménye az volt, hogy a darabosabb halak előbb megtalálták a Black Squid soft pellettel csalizott horgomat. Mindenesetre az itteni kettessel és közel 52 kilónyi hallal nagyot léptem előre az összesítésben.
SG: A késő nyári fordulót ismét a Préri-tóra hirdették meg. Változtattál valamit a már bevált taktikádon, vagy bíztál benne, hogy tavaszi sikered nem csak a szerencsén múlt?
SJ: Mivel az edzéseken jól működött a taktika, és a tavaszi etetőanyag is jól húzta a halat, csak apró módosításokat végeztem. A felmelegedett víz miatt kihagytam a keverékből a tavaszi adalékokat és csupán Top Method Flavor Balck Squid került a szárazanyaghoz. A jól bevált módszer működött, és szektoromban a legtöbb halat (88 kg) fogtam ismét, amivel azonnal az összesített eredménylista élére kerültem.
SG: November első vasárnapjára tűzték ki a maconkai, és egyben utolsó fordulót. Ezen a vízen megvívtál már néhány csatát, hogyan készültél a mindent eldöntő etapra?
SJ: Az előzetes horgászatok nagyon jól sikerültek, minden alkalommal sok pontyot fogtam, köztük nagyokat is. Egyértelművé vált, hogy nagyhalas verseny elébe nézünk. Így aztán távdobó botokkal és pelletekkel felvértezve álltam neki a versenynek, annak ellenére, hogy Döme Gabi - akivel minden verseny előtt konzultálok - óva intett attól, hogy kihagyjam a keszegezés nyújtotta biztos eredményt. Aztán ahogy lenni szokott, igaza is lett. Fordult 180 fokot a halak étvágya, és délig egy megveszekedett pontykapást sem tudtam kicsikarni - hozzáteszem, hogy mások se nagyon!
SG: Jól hangzik, volt lehetőséged változtatni?
SJ: Biztonság kedvéért vittem magammal némi szúnyogot és egy kevés Haldorádó Top1 Bream is volt bekeverve, így nekiláttam keszegezni. Mivel pontyra készültem, nem ültem ládára, és ezért kicsit csetlettem-botlottam a dévérezés folyamán, de azért egész jó ütemben fogogattam a 20-40 dekás halakat. Végül feltornáztam magam a szektor 2. helyre, ami összesítésben elegendő volt a sorozat megnyeréséhez.
SG: Az eredménytáblázatból kiderül, hogy holtversenyben, pontazonossággal végeztél Páll Eörssel, akit csak a fogott halak súlyával tudtál megelőzni. Ez bizonyítja, hogy küzdeni kellett az utolsó percig. Milyen mezőny indult ezen az új versenysorozaton?
SJ: Ahogy az ilyen versenysorozatokon lenni szokott, az első fordulókon még sokan voltak, majd azok, akik kilátástalannak látták, hogy az élen végezzenek, szépen lemorzsolódtak és végül csak kb. 20-an maradtunk. Így aztán ahogy sűrűsödött a mezőny, úgy vált egyre nehezebbé a jó szereplés.
SG: Tudom, hogy nehéz, de mondd el, kérlek, néhány mondatban, hogy szerinted minek köszönheted a sikert?
SJ: Tapasztalat, rutin, felkészültség és szerencse. Ezek mind kellenek a jó szerepléshez. Csakúgy, mint a megfelelő minőségű etetőanyagok, csalik és felszerelések. Ahhoz, hogy ezek rendelkezésemre álltak, köszönettel tartozom támogatóimnak, a Haldorádónak és a Nevisnek!
SG: Józsi, köszönöm szépen a beszélgetést és bízom benne, hogy jövőre sikerül megvédened a bajnoki címedet.
Aki még többet szeretne megtudni a versenyről, az a F&H Channel Feedermánia című műsorában és a Youtube-on megtekintheti a sorozatról készült filmeket. Íme, egy kis ízelítő:
Írta: Sipos Gábor
Fotók: Írta: Jankovics Krisztián, Sisa József, Sipos Gábor
