Ebben az epizódban a bojligyúrás eszközeit szeretném nektek részletesen bemutatni, melyekkel elkészíthetitek első saját készítésű csalitokat. Bemutatom azokat a tippeket és ötleteket, melyekkel megkönnyíthetitek és felgyorsíthatjátok a munkafolyamatokat. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen eszközökre is van szükség ehhez, tartsatok velem, megmutatom!
Inox keverőfej
Ha nagy mennyiségű bojlit készítünk, akkor nagyon nehézkes és időigényes a kézi keverés, e munkafázist könnyen lerövidíthetitek egy fúrógép és egy keverőfej segítségével. A fúrógépbe befogatjátok a keverőfejet, és már lehet is vele dolgozni. Garantálom, ha kipróbáljátok, soha többet nem fogtok kézzel kezdeni bojligyúrást! Természetesen ez sem fenékig tejfel, mivel a gyúrás utolsó fázisát így is kézzel kell befejezni, csak az addig tartó utat lehet lényegesen lerövidíteni.
Bojli kinyomó pisztoly
A pisztoly segítségével kikerülhetitek a hurkák kézzel történő elkészítését, hiszen ez úgy két kilogramm felett komoly kihívást jelent és a munkát is nagymértékben meglassítja. Nincs más dolgotok, mint a csomagban található műanyag fejeket a roller átmérőjének megfelelően méretre vágni. Aztán megtöltitek - mint egy hurkatöltőt - és elkezditek kinyomni a kész hurkákat. Ezeket én egyből a rollerre szoktam kinyomni, így nem kell még egyszer megfogni a tésztát, így csökken a repedés veszélye. Ha nagy mennyiséget készítetek, érdemes e kinyomó nagytestvérét választani, melynek kapacitása elérheti a 2-3 kilogrammot. Ennél már nincs szükség az emberi erőre, mivel sűrített levegővel működik - egy kompresszor segítségével -, és egyszerre akár két-három hurkát is képes kitolni.
Bojliroller
A bojliroller segítségével készíthetünk a kinyomó pisztoly által megformázott rudacskákból golyókat. Nincs más dolgotok, mint a roller alsó, rögzített felére ráfektetni a hurkákat, majd tegyétek rá a felső lapját és kezdjétek el oda-vissza mozgatni. Ezt néhányszor érdemes megismételni, így a golyók elnyerik végleges formájukat. A bojliroller többféle átmérőben készül: az egészen apró, 8 mm-es bojlihoz valótól akár az óriásnak számító 30-40 mm-esekhez valót is készítenek. Egy jó tanács: a rollert mindig egy stabil asztalra helyezzétek és azon is érdemes lecsavarozni, ezzel a kis praktikával sok bosszúságtól megkímélhetitek magatokat. Én sodrás előtt át szoktam kenni néhány csepp halolajjal, így kevésbé tapad a lágyabb tészta is a rollerre.
Főzőedény
Sokan gondoljátok, hogy erről teljesen felesleges írni, hiszen vizet forralni bármiben lehet. Én az első bojlikészítéseimnél mindig csak bedobáltam a forrásban lévő vízbe a golyókat, majd ahogyan elkezdtek feljönni, nekiálltam kergetni őket egy kis szűrő segítségével. Aztán mikor kiszáradtak a golyók és elmentem horgászni, akkor ért csak igazán nagy meglepetés: voltak golyók, melyeknek erős maradt az illatuk, ám a vízben gyorsan elolvadtak, ahogyan a fagylalt a napon, én meg csak csodálkoztam, hogy mi is lehet ennek az oka. Elkezdtem gondolkodni, vajon mit csináltam rosszul, aztán eszembe jutott. Mivel főzéskor pár szemenként dobáltam a lobogó vízbe a golyókat, aztán ugyanígy szedtem ki őket, nagyon nem egyforma időket főttek, ezáltal az egyik túlfőtt (ebből kőkemény, szinte aroma nélküli „biliárdgolyók” lettek), amelyeket kevesebb ideig „úsztattam”, azoknak megmaradt az aromája, de a vízben gyorsan elolvadtak. Sőt, ha utóbbiakat nem használtam el gyorsan, akkor a nyers fehérje miatt penészesedésnek is indult, amit egyáltalán nem értékelnek a pontyok, úgyhogy még a gondolatát is hessegessétek el, hogy ilyen csalival horgászni indultok. Ezek után csak fedővel és hozzá méretezett főzőedény betéttel ellátott edényt használok, és nem várom meg, míg a golyók feljönnek, hanem idő szerint főzöm a bojlit. Ez az átlagos, 20 mm-es méretnél egy perc harminc másodpercet jelent. Remélem, ezzel a rövidke kis történettel sokatoknak tudtam segíteni és sok olvasót sikerül megkímélni nem kevés bosszúságtól.
A következő rész tartalmából:
Bojlis Suli 25. - Az első saját készítésű bojlink
Lépésről lépésre haladva mutatjuk be, hogy miként kell egy egyszerű bojlit elkészíteni.
Írta: Haskó Tamás (Carpjunior)
Fotó: Nagy Gábor