Az előző, „A busa program” című írásomban és filmemben bemutattam, hogy hol tart most a sportszerű busahorgászat, és milyen eszközök, kiegészítők és csalogatóanyagok állnak annak rendelkezésére, aki szeretne a planktonevő halakra célzottan is horgászni. A film megjelenését követően több megkeresést is kaptam azzal kapcsolatban, hogy jó lenne egy olyan sorozat, amely lépésről-lépésre bemutat egy adott busafogó technikát. Én pedig, ahogy már megszokhattátok, megpróbálok eleget tenni a kéréseknek!
Mi mással is kezdhetném a busahorgász technikák sorát, mint az egyszerű fenekező módszerrel. Ez áll legközelebb a feederezéshez, és ennek talán a legkisebb a felszerelésigénye. Azonkívül, hogy a módszertan bemutatásra kerül, mindenképp szerettem volna ezt olyan helyen megtenni, ahová bárki ellátogathat, és viszonylag könnyedén meg is tudja horgászni az adott helyet. Ez ebben az epizódban egy olyan hely, amely más sokszor szerepelt az írásaimban, filmjeimben!
Helyszín
A Pilismaróti-öböl a Dunával összeköttetésben lévő vízterület, így vízszintjét a Duna mindenkori vízállása határozza meg. Mesterséges öbölről van szó, amely kavicsbányászat során keletkezett, ám manapság a horgászok, kirándulók és vízitúrázók célpontja. A brutális, 130 hektárt is meghaladó méretű öbölben megtalálható mindenféle álló- és folyóvízi hal (ideiglenesen), és persze célhalunk, a fehér és a pettyes busa is!
A vízterület könnyen megközelíthető, gépjárművel körbejárható. Partja és medre is kavicsos, akadókat maximum a néhol gödrös, púpos meder jelenthet. Nem túl mély, így könnyen meghorgászható. A legnépszerűbb helyek a Duna és az öböl közti gáton lévő, úgynevezett sátrazó helyek, valamint az állóhajók környéke, és persze az öböl bejáratával szemben lévő „roncstemető”. Ami megnehezíti néha a horgászatot, az a túlzott és indokolatlan motorcsónak forgalom, hiszen a nagy sebességgel száguldó gépszörnyek megkavarják a vizet és annak lakóit elég rendesen!
Módszer
Tulajdonképpen ezen a vízterületen bármilyen busázó készséggel lehet halat fogni, de a legegyszerűbb a fenekező busahorgászat. Ez áll legközelebb a feederes pontyhorgászathoz, így kivitelezése és felszerelésigénye sem túl bonyolult. A módszer lelke az egy bordás kosaras végszerelék rövid előkével kombinálva. Ami fontos, hogy a gombócoknak érdemes mindig egy helyre beérkezniük, hogy a kialakuló felhőben táplálkozzon a busa és alkalomadtán a fenékre is kövesse az etetőanyag gombócunkat.
Csalogatóanyag, csali
A busa táplálkozásáról érdemes tudni, hogy elsősorban planktont fogyaszt. Ezek a kistermetű – állati és növényi – lebegő szervezetek általában a vízréteg felső, napsütötte rétegeiben élnek, így nyilvánvaló, hogy a busák is eredendően itt tartózkodnak. A sekélyebb,1-4 méteres vízben azonban kitartó etetéssel és persze jó etetőanyaggal lecsalogathatók. A jó etetőanyag ebben az esetben olyan, amely a planktonevő halak természetes táplálékát imitálja, tehát liftezik és intenzív felhőt képez, amelyet a busa a hatalmas szájával könnyedén beszippant. A Haldorádó Big River - Busa pont ilyen! Finomszemcsés, jól tapadó, élénk színű, gyorsan oldódó etetőanyag, amely mind fenekező, mind úszós busázáshoz ideális. A megfelelő tapadóképességet mindössze vízzel érdemes beállítani, és máris használható a mixtúra. Amire érdemes figyelni, az a mennyiség! Egy több órás busázáshoz ugyanis nem elegendő 1-2 kiló kaja. Első körben érdemes egyből 2 csomaggal bekeverni. Többet azért nem javaslok, mert nagy mennyiségben nehéz a kezelése, és az optimális tapadóképesség beállítása sem egyszerű.
A csali ebben az esetben Technopufi, melyből többféle méret és szín található meg a Haldorádó Feeder Pufi szettben. E hungarocell golyócskáknak az a feladata, hogy a horgot megfelelő pozícióba emeljék, egészen a kosár fölé! Bár egyre kevésbé vagyok abban biztos, hogy a busa véletlenül, és nem szándékosan szív oda a lebegő, nagyméretű falatnak! Éppen emiatt érdemes többféle mérettel és kombinációval is próbálkozni!
Felszerelés
Amennyiben van erős, pontyozó feederbotunk, már nagy baj nem lehet, ám mint minden horgászmódszerhez, ehhez is lehet olyan botot vásárolni, amely kifejezetten a busázáshoz készült és annak igényeit maximálisan kielégíti! No de milyen is egy jó busázó feederbot? Erős, terhelhető, nagy dobósúly-tartománnyal rendelkezik és nem kezelhetetlenül hosszú. A By Döme TEAM FEEDER kínálatból ez a Silver Carp 360SXC, amely IM10-es karbon felhasználásával és +2 réteg extra merev karbonszövet erősítéssel készült, így ellenáll mindennek (is)! A nagy tömegek biztonságos eldobását a megnövelt méretű, nagy keménységű SiC gyűrűk biztosítják, amelyek ellenállnak a fonott zsinór „támadásának” is. A spiccek is duplatalpas gyűrűvel szereltek. A bot szép, modern designt kapott, így megjelenését tekintve is igazi mestermunka.
Az orsóval szemben támasztott követelmények is hasonlók, így én elsősorban a By Döme TEAM FEEDER Big River 6000-es modellt használom. Ennek oka, hogy ez az orsó mindent kibír, ráadásul nyeletőfékes, ami nagyon hasznos tulajdonság, hiszen a busa kapása nagyon vehemens! A nagytestű halak a horgot megérezve általában heves fejrázásba kezdenek, majd kitörnek, és ha nincs megfelelően beállítva a nyeletőfék, akkor gyorsan véget ér a kaland! Ami még fontos, hogy a fő féket is optimális erősségűre kell állítani, mert ha fárasztás közben a nyeletőféket átkapcsoljuk a beszorított fő fékre, akkor a nagy ellenállás-különbség is problémát okozhat.
Végszerelék
Az orsó dobjára érdemes vagy nagyon erős monofil, vagy pedig 0,20 mm körüli fonott zsinórt csévélni. Sosem lehet tudni, hogy éppen mekkora busával akadunk össze. Lehet 3, de akár 63 kilós is, így fel kell készülni minden eshetőségre! A fonott zsinór továbbá segít abban, hogy a nagyméretű horgot be tudjuk húzni a busa kőkemény szájába!
A konkrét végszerelék nagyon egyszerű és mindössze két elemből áll. Az egyik a Pellet Feeder Complete kosár, lehetőleg a 40 grammos változat. Ha épp ilyen nincs, akkor megfelel a sima Pellet Feeder is. Az első változatot azért preferálom jobban, mert abban van egy forgó is, így még azt sem kell keresgélni a végszerelékhez, és a fél-fix megoldás az önakasztást is segíti. Ebbe a forgóba kell belehurkolni a horogelőkét, és készen is vagyunk. Ennek hossza 5-15 centi között ideális, nekem a 10 cm jött be legjobban. A horog legyen jó nagy, a 4-es, 2-es mérettől sem kell megriadni, hisz nagytestű halakra horgászunk! Egyik legjobban bevált modell a HAYABUSA K-1.
Horgászat menete
A fenekező busahorgászat az alapozó etetéssel kezdődik. Ezt megelőzően érdemes kiválasztani azt a távolságot, amit, a nagy gombóccal is könnyedén pontosan meg tudunk dobni. Nyilván érdemes valamelyest tisztában lenni az előttünk elterülő vízterület meder alakulataival, de ennek feltérképezése bonyolult feladat, így inkább azt javaslom, hogy a helyi horgászoktól, halőröktől szerezd be az értékes információkat.
Amennyiben kiakasztásra került a táv, és meg is lett jelölve a zsinór, 8-10 gombóc bevetésével kell megalapozni a helyet, majd a felcsalizott végszerelék következhet, és várhatjuk is a kapást. De meddig? Na, ez az, amire nincs recept. Van, hogy a sűrű, 5-10 perces dobások hozzák meg a halat, de az is előfordul, hogy akár 20 perc is eltelhet, mire a nagy csobbanás után visszatalál a hal! Kicsit olyan 22-es csapdája ez, mert az tuti, hogy nyugalom esetén biztosabban alakul ki a kapás 15-20 perc alatt, ám mivel kevés kaja jut be a vízbe, nem áll oda elénk a halraj. Viszont ha állandóan a vizet bombázzuk, lehet, hogy elijesztjük az összes busát a környékről. Én általában ez utóbbit szoktam megkockáztatni, mert azt tapasztaltam, hogy előbb-utóbb megszokják a csobogást és odaállnak az etetésre.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindet meg is fogjuk, sőt! A kapások számához mérten elenyésző mennyiségű busa kerül szákba, mert az akadások csak kevés esetben tökéletesek, és sajnos a kívülről történő akadás is gyakori. De nem szabad csüggedni a sok vesztett hal miatt, mert előbb-utóbb biztos lesz olyan is, amelyet sikerül partra terelni!
Mindent összevetve izgalmas módszer ez, melyet mindenképp érdemes kipróbálni és alkalmazni akkor is, ha véletlenül 1-1 alkalom nem ad halat. Az alábbi filmben részletesen is bemutatom a módszer csínját-bínját, és azt is elárulhatom, hogy a következő epizódban a busa etetőanyagos úszós horgászatát fogom részletesen bemutatni, melynek metodikája nagyon hasonlít a fenekező horgászatéhoz, azonban ebben az esetben a gombócot nem a fenéken, hanem vízközt kínáljuk fel.
Írta: Sipos Gábor
Fotó, videó: Bank Bálint
