A legjobb csali is csak akkor működik igazán, ha a megfelelő módon kínáljuk fel. A megfelelő azonban nem minden esetben jelenti ugyanazt! A halak sokszor kiszámíthatatlanok, ezért mindent meg kell tenni a siker érdekében. Ebben az írásban különböző csali-felkínálási praktikákról lesz szó, és bemutatom a kedvenc pontyozó végszerelékeimet is. Ha téged, kedves olvasó, érdekelnek az apró részletek, görgess csak tovább bátran! Bízom benne, hogy e cikksorozat mostani részében hasznos információkat találsz!
Lebegtessem, vagy ne lebegtessem? Mekkora legyen a horog a csalihoz képest? Mit csináljak, ha nincs kapás a fenéken? Gyakran elhangzó kérdések ezek. A sokat tapasztalt, profi horgászoknak aligha okozhat gondot e kérdések megválaszolása. Felgyorsult világunkban azonban nem mindenki teheti meg azt, hogy minden szabadidejét a vízparton töltse. Az elmúlt évek során folyamatosan kísérleteztem különböző horgokkal és csalikkal. Sokszor hagyatkozom a korábbi tapasztalataimra, hiszen ez általában működik. Az előbbi részben már bemutattam nektek kedvenc horgaimat. A halak azonban kiszámíthatatlanok, ezért most különböző csali-felkínálási praktikákról lesz szó. Úgy gondolom, hogy a kikönnyített vagy a lebegtetett csalinak nincs párja, ha pontyozásról van szó. Az ideális pozíció azonban majdnem minden esetben mást jelent. Van, hogy a teljesen kikönnyített csalit és horgot pillanatok alatt felveszi a hal, és van, hogy a fenéken fekvő horog és a lebegő csali kombinációja bizonyul fogósnak. Hogy miért van ez? Nagyon jó kérdés! Minden bizonnyal csak a halak tudnának erre választ adni. Feladni azonban nem szabad, hiszen sikeres horgászatokban lehet részünk, ha figyelembe vesszük az apró részleteket!
Érdemes kihasználni a hideg, téli napokat az ehhez hasonló tesztelésekre! A kapástalan időszak is megfelelő lehet arra, hogy kipróbáljuk, milyen pozíciót vesz fel a vízbe helyezett csali és a horog. Az ilyen kísérletezésekre mindig érdemes időt szánni, hiszen sokszor mentheti meg a horgászatot egy-egy jó döntés! Egy kisebb horog vagy egy vékonyabb csalitüske is egyaránt befolyásolhatja az adott csali pozícióját. Én a „fine” csalitüskéket nem használom, a hagyományos változatból viszont mindegyik méretet be szoktam szerezni.
A kikönnyített, valamint a lebegő csali nagy előnye, hogy könnyebben szippantja fel a hal a horoggal együtt. A horog csalihoz viszonyított mérete szintén sarkalatos kérdés a horgászatban. Azt tapasztaltam, hogy a csalitnál valamivel kisebb vagy esetleg a csalival azonos nagyságú horog a legjobb választás. Ha a felkínált csali kitakarja a horgot, a halak nagyobb bátorsággal közelítik meg.
Ezek a Spéci csalik nagyon jók! Főleg a SpéciCorn az, amit minden horgászatra magammal viszek. Sokszor kihúzott már a slamasztikából e gumikukoricák valamelyike. Nem csak a lebegőképességük tökéletes, olyan ízekben kerülnek forgalomba, amelyek közül mindenki ki tudja választani a megfelelőt. Ha sok a fehérhal az adott vízben, érdemes a nagyobb méretű Spéci csalikat használni. Ezek az imitációk kemények és szívósak, ezért jól ellenállnak a nemkívánatos halak támadásainak.
Kedvelem a BlendeX Pop Up csalikat, a kisebb és a nagyobb változatoknak is bizalmat szavaztam. Úgy vettem észre, hogy a 10 és 12 mm-es golyók felhajtóereje között nem túl nagy a különbség, a 14 mm-es méret viszont már más kategória! A nagyobb felhajtóerejű pop-up bojlikat inkább különböző csalikombinációkhoz szoktam használni. Természetesen kisebb felhajtóerejű változat is kapható a Haldorádó kínálatában, ez a BlendeX Hydro.
A nagyobb méretű csalikombinációkhoz jó választás lehet egy fenéken fekvő horog. Sok bojlis horgász úgy állítja össze a hóember szereléket, hogy csak a csali lebeg, de a teljes horog az aljzaton fekszik. Természetesen lehet variálni, kísérletezni, ezáltal olyan kombinációkat létrehozni, amelyekkel a horog is megemelhető ilyen nagy csalik esetén is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a halak kiszámíthatatlanok, az is előfordulhat, hogy a fekvő csalit veszik fel.
Bizonyos esetekben érdemes teljes előkehosszban lebegtetni a csalit. Fogtam már pontyot úgy is, hogy 15 cm-es magasságban kínáltam fel egy pop-up bojlit. Április vége volt és dél körül mintha eltűntek volna a halak a tóból. Egy nagyobb felhajtóerejű pop-up golyót fűztem fel a hajszálelőkére, ami végül megemelte a teljes előkét. Hamarosan elhúzta egy ponty. Ha nagyon elcsendesedik a víz, és szinte lehetetlen a fenéken halat fogni, akkor bizony érdemes vízközt horgászni!
Próba szerencse! Azt sajnos nehéz megmondani előre, hogy melyik csali-felkínálási praktika válik majd be. Néha pl. a csali faragása hozza meg a várva várt eredményt. Kitartással, türelemmel és persze az apró részletek figyelembevételével azonban a legkapástalanabb időszakban is sikeresek lehetünk.
Néha azért nem árt a realitások talaján maradni! Ha szakad a zsinór és végleg a vízben végzi egy drágább etetőkosár, az nem valami jó érzés! A Vario és a Long Cast valamivel magasabb árkategóriába tartozik. Ez nem véletlen, hiszen kiváló termékek. Egy olyan helyen viszont, ahol fennáll a kosár elvesztésének veszélye, érdemes meggondolni, hogy mivel horgászunk! Ha nehéz pályára vagy akadókra lehet számítani, akkor értelemszerűen az olcsóbb változatokat használom. Minden típusba szoktam tenni egy erősebb gubancgátló csövet. A 7-8 cm hosszúságú gubancgátló vált be legjobban.
Mivel kísérletező kedvű horgász vagyok, de nem szoktam bizalmat szavazni túl sok terméknek, gyakran átalakítom az etetőkosarakat. Kérdezték tőlem néhányan, hogy miért szoktam kosarakat átalakítani? A következő néhány sorban megpróbálok erre a kérdésre is választ adni. Minden cikkemben igyekszem részletesen leírni, hogy mit csinálok és miért. Sejtésem szerint azonban van egy-két olyan kérdező is, aki szinte csak a képeket nézi végig. Továbbra is azt tudom mondani, hogy ahány horgász, annyi szokás és nincs két egyforma víz sem, valamint az adott körülményekhez is alkalmazkodni kell! Olyan etetőkosarat tehát eleve lehetetlen készíteni, ami mindenhol és mindenkor ugyanolyan jól működik. Vannak olyan horgászok, akik annyiféle etetőkosarat vásárolnak meg, amennyi csak belefér a szerelékes dobozukba, és vannak olyanok, mint pl. én is, akik csak néhányat használnak szívesen, és ha kell, ezeket átalakítják, majd így lesznek sikeresebbek a horgászatban.
Én kizárólag az olyan típusoknak szavaztam végül bizalmat, amelyekhez töltőszerszámot kell használni. A töltőszerszám segítségével egy szabályos etetőanyag réteg alakítható ki, az áramvonalasság pedig kifejezetten fontos a pontos és távoli dobások eléréséhez. Nagyon jó a Method Flat Feeder is, ezért mindenképpen említést érdemel, de ezt a típust azok használják leginkább, akik nem kedvelik a töltőszerszámos megoldást. A Deáky-féle method kosár alapjaira épül, de annál sokkal jobb minőségű! Sok etetőkosár, mint pl. a Deáky-féle is, olyan helyen készül, ahol nem alkalmaznak külön ragasztást. Ebben az esetben bizonyos alkatrészek rögzítik a kosár testét. Én ezt nem tartom rossz dolognak, ugyanis, ha szükség van rá, nagyon könnyen szét lehet szedni az etetőkosarat. Ha viszont mindenképpen rögzíteni kell az egészet, egy kis pillanatragasztó vagy szigetelőszalag megoldja.
Egy fémből készült method kosár számomra a legmegbízhatóbb! A Vario a Zala folyón és a valamivel rövidebb távú horgászatoknál vált be igazán, legmesszebbre pedig a Long Cast kosárral tudok dobni. A Vario eredetileg nem távdobásra készült, de egy gubancgátló csővel szerelve el lehet vele érni a nagyobb távolságokat is. Tökéletesen áramvonalas mindkettő formája, nagyon pontosan lehet velük horgászni, eszembe sem jutna másikra cserélni őket!
Bizonyos etetőkosarak öntőformával készülnek. Külön lyukakat tehát nem fúrnak egy olyan kosárba, amit eredetileg másmilyenre terveztek. A fentebb bemutatott Preston kosárban sincsenek külön lyukak egyébként. A képen látható megoldásnak az a lényege, hogy segíti az etetőanyag oldódását. Mindig az adott körülmények határozzák meg, hogy mikor van erre szükség. Én bizonyos helyzetekben egy kicsivel tapadósabb kaját keverek a methodozáshoz, mert az egy lendületesebb dobásnál biztosan a kosárban marad. A tapadósabb etetőanyag azonban valamivel lassabban oldódik, így ilyenkor is előnyös lehet, ha külön lyukak vannak a kosár alján. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor pont az a lényeg, hogy lassabban bontson a keverék, ilyenkor a kosárba fúrt lyukaknak nincs előnye. Ami a képen látható, az tehát egy ötlet, és ez általában a kísérletező kedvű horgászokat érdekli! Én a fúrt és a külön lyukak nélküli változatot is használom, mindig az adott víztől és a körülményektől függ, hogy melyiket szerelem fel. Természetesen bármely másik method kosár is átalakítható a fent látható módon, csak a műanyag változatok sérülékenyek. Ehhez a megoldáshoz nekem a Vario Method Feeder vált be igazán!
Fix szerelékről akkor beszélünk, ha a kosárban lévő forgókapocs olyan szorosan rögzül, hogy nem tud kicsúszni a fárasztás közben, vagy magát az etetőkosarat fixálja egy gumiütköző. A fél-fix megoldás lehetővé teszi, hogy kapás után a forgó kicsússzon az etetőkosárból. A csúszó végszerelék a legegyszerűbb, én mégis ezt kedvelem.
Általában rövid előkékkel horgászom, ezekhez tökéletes választás a GURU Speed Bead gyorskapocs. Nagyon hasznos és kiváló minőségű aprócikk! Ha esetleg valamivel hosszabb előkére van szükség, akkor a Haldorádó Előkerögzítő gyorskapcsot használom. Ez meggátolja a nemkívánatos gubancokat és szükség esetén méretre vágható a szilikon csöve.
Ami beválik, azon ritkán változtatok! A gumiütközőket kb. egy arasznyira szoktam elhelyezni az etetőkosár felett. Egy ideje már két ütközőt használok, így nem csúsznak el olyan könnyen a megfelelő helyről. Mit is írhatnék végül? Természetesen szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akiktől pozitív visszajelzéseket kaptam! Nagyon jólesik egy-egy gratuláció vagy néhány kedves mondat. Köszönöm szépen a megosztásokat is! Ha valakinek szimpatikus valamelyik praktikám és kipróbálja, majd ezáltal eredményesebb lesz a horgászatban, az egy remek dolog! Mindig lehet tanulni valami újat! Úgy gondolom, sokat segíthetünk horgásztársainknak azzal, ha megosztjuk a számunkra jól bevált ötleteket, praktikákat és a tapasztalatokat. Sikerekben gazdag horgászatokat kívánok mindenkinek! Görbüljön!
Írta és fényképezte: Járfás Dávid
