A haladó szintű method horgászatok abban is különböznek a kezdőtől, hogy immár céltudatosan is próbálkozhatunk a halfogással, nemcsak úgy bedobunk a vakvilágba és várjuk a kapást. Ebben a részben a Robinson-szigetek egyik tavára látogattam el, ahol azt szeretném nektek bemutatni, hogyan lehet szisztematikusan felállítani egy taktikát, és hogyan lehet azt a lehető legeredményesebben kivitelezni. Tartalmas epizód lesz, ahol sok mindenre szükség lesz, amit a korábbi részekben elsajátítottunk!
Először is beszéljünk néhány szót a horgászvízről. Jelen pillanatban Nógrád megyében vagyok, a Szécsény mellett található Robinson-szigetek horgásztó rendszer II-es taván. Ahogy a legtöbb hasonló jellegű víz, ez is jól halasított, szépen karbantartott tó, ahol akár egy nap alatt is ragyogó horgászélményekkel lehet gazdagodni. Az ilyen jellegű vizeken jól megfigyelhető, hogy a pontyok a csendesebb részeket kedvelik, jelen esetben ez a tó nem horgászható oldalát jelenti. Ott érzik jól magukat, oda kell tehát bevetni a végszerelékeimet, ha halat akarok fogni. Szinte biztos, hogy a túlpartot dobálva akár keresőhorgászattal is eredményes lennék, azonban ott, ahol ennyire egy sávban gyűlnek össze a halak, érdemes egy etetést kialakítani. Így az ott fel-alá úszkáló halak szinte biztos, hogy beleakadnak az etetésembe, és talán kicsit tovább elidőznek előttem. Továbbá így van esély arra is, hogy a nagyobb testű halaknak is jusson még néhány finom falat, és ha szerencsém lesz, akkor talán tudok fogni szebb pontyokat is.
Felmerülhet a kérdés, hogy honnan tudok én ennyi mindent egy általam ismeretlen vízterületről? Természetesen nem magamtól vagyok ilyen jól tájékozott, hanem egyszerűen csak megkérdeztem, ami érdekel! Eddig bárhová is mentem pecázni, a legtöbb helyen kedves, segítőkész házigazdákat találtam, akik elmondták a leglényegesebb tudnivalókat a tavukról. Ez esetben Juhász Tamás, a Robinson-szigetek vezető munkatársa volt az idegenvezetőm, akinek ezúton is köszönöm a hasznos tanácsokat!
Alapozó etetés
Így, tavasszal az alapozó etetéshez nem kell nagyban gondolkodni. Fél doboz Pellet Pack éppen elegendő lehet. Ebben az esetben a Pellet Pack Turbo - Fagyos Ponty változatot választottam, melynek elkészítésére nem is pazarolnám az időt, hiszen a csomagolásán minden részletesen le van írva lépésről lépésre. Amint elkészült a csalogatóanyag, be is lehet vetni.
Mivel a túloldal 80 méterre is lehet, első lépésként ki kell mérni a megfelelő távolságot. Ezt üres kosárral érdemes megpróbálni, majd ha megérkeztünk, akkor kiakasztani a klipszbe a zsinórt. Nagyon fontos, hogy ne azonnal a túlpart elé, a halak vélt helyére etessünk, ugyanis akkor nem tudnak a pikkelyesek hova elmenekülni a csobogásunktól. Sokkal többet érünk azzal, ha meghagyunk nekik 4-5 métert, hogy legyen helyük. Nemcsak pontosnak, de okosnak is kell lenni! Etetéshez a már jól bevált Power Fighter 360 XH botot használom, mert ez bírja a gyűrődést és erre is kiválóan alkalmas.
Mivel a horgászhelyemen akár öt métert meghaladó vízmélység is lehet, a 4 bordás Dart Pellet Feedert használom etetéshez, mert ez leviszi a fenékre a gombócot, majd ott egy rántással ki lehet belőle üríteni a pelleteket. Nagyon fontos, hogy az etetés után a távolságot pontosan ki kell mérni, hogy később azokat a botokat is ki tudjam húzni oda, ahová bedobtam a sok finomságot! Ehhez a By Döme TEAM FEEDER távolságmérő rudat célszerű használni.
Megfelelő távolság kiválasztása
Az etetőbot kiakasztása után lemértem a távot, amely 13 teljes tekerés volt, ami a 3 méteres távolságmérővel annyit tesz, hogy 13 x 6 = 78 méter. A túlpart viszont ennél legalább 4-5 méterrel távolabbra van. Mivel az etetést követően a csobogástól valószínűleg az összes hal bemenekült a túloldali partfal rejtekébe, időbe telik, mire onnan előjönnek, de én addig is szeretnék halat fogni. Így aztán az egyik szerelékemet az etetéstől 3 méterrel távolabbra dobtam azért, hogy a túlpartról az etetésre induló halak ezzel előbb találkozzanak, mint a nagy kupac kajával, így biztos, hogy nem marad észrevétlen! A másikat viszont közvetlenül a partoldal elé vetettem be, jó messze a zajtól, hiszen vélhetően a pontyok eredendően ott vannak.
Etetőanyag
Dobok-dobok, de mit? Mivel nagyobb testű halakra, pontyokra készülök, mindenképp pelletet érdemes a kosárba is tölteni, de nem olyan nagyot, mint amilyenből a Pellet Pack áll, hanem kisebbeket. Az új 4S Method Pellet Mix - Tavasz tökéletes erre a célra, főleg úgy, hogy ez ízesítetlen, magas halliszt tartalmú eledel, így van lehetőség arra, hogy megtaláljam azt az aromát, amely ízlik a halaknak. Ehhez hoztam magammal Tornado Activator Spray és Gel aromát is.
További előnye a micro pelletnek, hogy talán nem vonzza annyira a keszegeket, mint a por állagú kaják. Ez azért kiemelt fontosságú, mert a Robinson-szigetek vizei nemcsak pontyokban, hanem dévérkeszegekben is bővelkednek. A pelletekre is mozdulnak az éhes fehérhalak, azonban a darabos „takarmányból” mindig marad néhány szem, amit nem tudnak felfalni, és idővel ez feltűnik a pontyoknak is. Ha a potykák odatévednek a horgászhelyre, a keszegek menekülőre fogják és átadják a terepet a nagyobb halaknak.
Csali
Nos, csali tekintetében is elsősorban a Tornado márkanéven belüli, method horgászathoz optimalizált, kisméretű csalikkal próbálkoztam volna, mert a hideg vízben ezzel lehet a legkönnyebben horogra csalni a pontyokat is. Ám reggel vendéglátóm lebeszélt a kis csalikról, mert amíg a dévérkeszegek az etetésen vannak, addig bizony képtelenség őket a kis csalival kikerülni. Így aztán nagyobb méretű, de ízes és könnyű csalit kellett bevetnem, amely ellenáll a keszegeknek. Így aztán a Tornado Wafterek kerültek a csalitálcára.
Activator aromák
A Tornado Activator Spray és Gel aromák az idei év újdonságai. Ezek azért praktikusak, mert methodozás során sokszor tapasztaltuk, hogy nem mindig jó egyfajta aromával bekeverni a csalogatóanyagot, ugyanis, ha egy helyre pecázunk, előbb-utóbb eltelhetnek a halak az egyfajta ízzel. Ezekkel a stimulátorokkal akár minden dobás esetén más-más aromát használhatunk, így a halak mindig újabb finom falattal találkoznak. A mély víz miatt ezen a horgászaton elsősorban a gél állagú aktivátorokat erőltettem. Két réteg pellet közé nyomtam a sűrű aromából, majd erre fektettem rá a csalit. Így biztos, hogy egyben leért a töltet a fenékre, és a nehéz ízesítőanyag is ott maradt a csali közelében.
Felszerelés, végszerelék
Előző Method suli epizódban már bemutattam a By Döme TF Fine Max 390H előnyeit, így magától értetődik, hogy ezen a vízen, ahol a dobástáv 80 méter körüli, ezt a pálcát választottam. Pontosabban pálcákat, ugyanis két bottal engedélyezett ezen a tavon a horgászat. A botokon a már szintén jól ismert Fine Carp orsók foglaltak helyet, főzsinórnak pedig a Method Mono Main Line került a dobokra 0,22 mm-es méretben.
Ezen a tavon nincs korlátozás a végszerelékeket és a használható zsinórokat tekintve. Ettől függetlenül monofil dobóelőkével készültem, ami a már megszokott Tapered Leader, méghozzá a legvastagabb méretben. A horogelőkémet viszont ezúttal vékony, 0,12 mm-es Braxx Pro fonott előkezsinórból készítettem. A bevetésre váró végszerelékek fő eleme az „L” méretű Dart kosár, ugyanis ezzel a terelő szárral és stabilizáló szárnyakkal készült kosárral még erős szélben is valamelyest pontosan tudom az etetést megdobálni. Ahhoz, hogy húzása is legyen, a 70 métert meghaladó távolságok meghorgászásához a 40 grammos változatot iktattam a végszerelékbe.
Horgászat menete
Fontos azt leszögezni, hogy az a rendszer, az a menet, ami szerint ez a horgászat zajlott, nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem számos horgászat során összeállt taktika. Ahogy ez a fentiekben olvasható, többlépcsős módszer, amelynek több fontos eleme is van. Ha ezek közül mind rendben van, akkor sikeres lehet a peca, ha valamelyik viszont nem megfelelően van végrehajtva, akkor az egész rendszer összedől. Hogy melyek a stratégia főbb elemei? Íme:
- Az etetés és a horgászat is micro pelletekkel történik (az apróhalak kizárása végett).
- Az alapozó etetés kis, sűrű bordás kosárral történik (a mély víz miatt).
- Az etetés helye nem a túloldali partoldal, hanem attól visszább 5 méterrel (hogy legyen hova menekülni a halnak).
- A horgászat helye nem az etetés helye, hanem az alap és a partoldal közti szakasz (az érkező halat szeretném megfogni).
- Csak az egyik bottal vallatom az etetés környékét, a másikkal attól távol keresem a halat (így nem zavarom a halat az állandó csapkodással).
- A method kosárba töltött kaja nem aromás, viszont minden töltetbe kerül plusz aroma (a pontyok figyelmének felkeltése érdekében).
- A csali nem a megszokott pici methodos dumbell vagy minibojli, hanem annál jóval nagyobb Tornado Wafter (a keszegek kizárása végett).
- A horog nem a megszokott kicsi vagy közepes, hanem egy nagyobb 6-os méretű modell (a keszegek kizárása végett).
A felsorolt dolgok mind-mind okkal kerültek bele a rendszerbe! Ha odafigyelünk a helyi erők, a halőr, a vízkezelő tanácsaira, valamint ha gondolkodunk és összefüggéseket keresünk, akkor a jól felépített taktika sokkal eredményesebb lehet, mint ha csak bedobjuk valahová a method kosarat és várjuk a csodát.
A technikai tudás és a felszerelés alapján már haladó horgásznak mondhatja magát az, aki a Method Suli eddigi részeit nyomon követte, azonban az igazán eredményes horgász gondolkodik is! A Method Suli keretein belül, a folytatásban már összetettebb horgászatok lesznek a tananyagban.
Írta: Sipos Gábor
Fotó: Putz Tamás
Videó: Takács Péter
