Ebben a részben a pergetésre alkalmas zsinórokat szeretném közelebbről megismertetni, és néhány konkrét típust bemutatni. Horgászzsinórjainkat két nagy családba soroljuk. Vannak az egyszálú (monofil) damilok, és a többszálú (multifil), ismertebb nevükön fonott zsinórok. Pergetéshez mindkettő megfelelő lehet, ha ismerjük a jó pergetőzsinór néhány tulajdonságát.
Monofil zsinórok
A fonott zsinórok megjelenésével sokan azt hitték, hogy hamarosan teljesen eltűnnek a hagyományos damilok Hát tévedtek! Sőt az egyre jobb minőségű monofilok, horgászatban betöltött szerepe ugyanolyan fontos maradt, mint évtizedeken keresztül.
Elméletileg bármelyik damil alkalmas pergetésre. A gyakorlat azonban mást mutat. A gyakori használat, a nagy igénybevétel teljesen más zsinórt kíván, mit egy hagyományos etetőkosaras fenekező horgászat. Itt jó esetben 1 hónap alatt sem dobnak annyit, mint a pergetések során, akár egyetlen nap alatt! Nem véletlen, hogy egy átlagos vagy jobb minőségű damillal, akár 2-3 szezont is áthorgászik egy pontyhorgász. Míg egy pergetőnek, ha 1-2 intenzív hónapot, esetleg egy szezont kiszolgál zsinórja az már valóban alkalmas a pergetésre.
A jó pergető damil legfontosabb paraméterei: csekély nyúlás, lágyság, jó csomótűrő képesség, és tökéletesen sima kopásálló felület. Ideális az, ha a zsinór "memóriája" gyenge, azaz egy dobás után már nem emlékezik az orsó dobján fölvett alakra. Régen a pergetésre használt zsinórok elég merevek, sprődek voltak, emiatt gyakran volt gubancunk, mert ha teszem azt körforgóval dobáltunk, akkor néhány sodrat rögtön lett is a kanócon, és a "jó emlékezetű" DAM Tectannal dobálva például, magam is sokszor voltam kénytelen horgászat helyett gubancolással múlatni az időt a vízparton.
Így talán nem meglepetés, hogy pár éve előnyben részesítem a lágyabb fajtákat a merevebbekkel szemben. A lágyabb zsinór kevésbé hajlamos karikákban leugrani a dobról, és a csomót is jobban állja. De a megfelelő lágyság, nem szabad, hogy túlzott nyúlással párosuljon. Nem nyúlhat a zsinór a vakvilágba, hiszen a tőlünk távol rávágó halat ugyanolyan eséllyel kell megakasztanunk, mint a lábunk előtt kapót. A mai modern damilok gyakorlatilag rendelkeznek minden olyan paraméterrel, ami a jó zsinórok kritériumai. Fontos dolog, hogy damilra nem szabad sajnálni a pénzt, mert nagyon megbosszulhatja magát! A gyengébb minőségű - de olcsóbb - zsinór hosszabb fárasztásnál, vagy hirtelen fellépő nagy erőhatásnál (mint amilyen a tuskóból történő kitépése az elakadt műcsalinak) egész egyszerűen elszakadhat. Így lehet az olcsó a drágább, hisz ha egy-egy horgászat alatt 4-5 műcsalit elvesztünk, azok pótlása ugye pénzbe kerül...
A zsinórok kiszerelése sem mellékes. A gyárak általában 100 m-es kiszerelésben kínálják portékáikat, azonban szerintem jobb a nagyobb kiszerelést (150-250 m) választani. Azért, mert a zsinór minden egyes kötés, csomózás alkalmával, néhány centivel megrövidül. Így a gyakori használatnál ez már métereket tesz ki, és egyszerűen fogyni kezd a dobról, ami a dobástávolság csökkenését is eredményezheti. Ráadásul, ha megakasztjuk életünk halát, szükség lehet megfelelő "tartalékra" a dobon.
Nagyon sok gyár, nagyon sokféle zsinórját használtam már dobálni, de azt hiszem, most megtaláltam a legjobbat. Ez a Berkley cég Trilene SensiThin Ultra zsinórja. A zsinórra a horgászújságokban megjelenő hirdetések alapján figyeltem fel. A damilt rejtő zsinór dobján feketesügér van. Egyértelmű volt számomra, hogy hazájában Amerikában, ezt pergetésre találták ki. Nem is csalódtam benne! Nem mondom, hogy nagyon olcsó, viszont megfelelően lágy, minimális nyúlással, rendkívül jó csomótűrő képességgel. Az átlátszó fehér (víztiszta) zsinór a vízben láthatatlan. Azonnal átveszi környezete színét. A kiszerelése is olyan, ami ideális: van 150 és 250 méteres tekercsben, így mindjárt kedvezőbb az ára. Ennek a zsinórnak magasan a legjobb a szakítószilárdsága, bár régen megtanultam, hogy nem ez a legfőbb ismérve az igazán jó damiloknak. Az általam használt 0,20 mm szakítója 7,1 kg, amely csomózottan is 6 kiló körül maradt! A mérettartása nagyon jó, a kopásállósága is remek. Egyszóval ez a zsinór tartós és megbízható, és nagyon jó vele pergetni!
Fonott zsinórok
Ha valaki fonottat kezd el használni, rögtön tapasztalja a legjobb tulajdonságát: nem nyúlik. A 40-50 méterre történő elakadást ugyanúgy érzékeljük, mintha előttünk húztuk volna csökbe a horgot. Nagyon közvetlen a kontaktus a műcsalival és a hallal egyaránt. De megvannak a hátrányai is. Mivel nem nyúlik, egy rossz fékbeállítás esetén, a rövid madzagon odavágó termetes hal eltörheti a botot, jobb esetben csak a horgot hajlítja ki, és úgy old kereket. Csomótűrő képességük nem a legjobb. Egy rosszul megkötött csomó, akár felére képes lecsökkenteni a szakítószilárdságukat. Igénylik a speciális csomókat. Másik hátrányuk, amely mind a mai napig komoly gátat szab elterjedésüknek, az áruk. A jó fajta - pergetésre is alkalmas - fonott, bizony sokba kerül.
Ami mellettük szól - és ez nagyon mellettük szól! - az a tartósság, a megbízhatóság és az élmény, ami használatuknál jelentkezik. Meg kell tanulni horgászni velük! Aki még nem használta, annak lényeges, hogy a féket nagyon precízen állítsa be - ilyenkor nagyon praktikusak például a harcifékes orsók - és akkor nem lesz problémája egy szál se. Fonottat használva erősen redukálhatjuk a beszakadt, elvesztett műcsalik számát, tehát ez is gazdaságosságot jelent. Egy tekercs minimum egy évig kitart, igen intenzív használat mellett!
A fonottak léteznek bevonatos, és "mezei", azaz bevonat nélküli változatban. Az utóbbiak elsősorban a hagyományos békéshal horgászatoknál jöhetnek szóba, de pergetésre nem valók! Pergetni csak a bevonatos alkalmas, és lehetőség szerint abból is olyat válasszunk, ami nem csak felületkezelt, hanem az elemi szálak alapban, egyenként impregnáltak! Így a külső réteg lekopása esetén sem szívja majd a vizet magába a zsinór.
A bevonat nélküli fonott, használat közben megszívja magát vízzel, több helyet foglal el az orsó dobján, vizesen már nehezebben dobható. A szálak szerkezetébe beleül a sár, a homok, ami kikészítheti a gyűrűket is. Első fonottam jó pár éve a Corastrong volt. El is ment a kedvem akkor a fonottaktól, ugyanis a SIC spiccgyűrűmet szabályosan szétkoptatta. A téli pergetések alkalmával nemhogy megkeseríti, de 0°C alatti hőmérsékletnél egyszerűen megakadályozza a pecát, hisz a vizes zsinór összefagy a dobon.
Átmérője legyen kör keresztmetszetű, és színe sem mindegy - válasszunk zöldes, vagy szürke árnyalatút! Éjszakára mindegy, de nappalra nem!
Hosszú ideig használtam a FireLine-t, de egyetlen hibája, hogy a külső kopásálló réteg "eltűnésével" kiszőrösödött. Nemrég bukkantam egy lényegesen jobb és tartósabb, szintén felületkezelt zsinórra. A Power Pro (amit most is használok), belülről is impregnált. Az elemi szálak egytől egyig bevonóréteget kaptak. A zsinór maga iszonyú erős és tartós. Tekercsenként 135 m van. Ráadásul (talán meglepő ez a fonottaknál) mérettartó. Az általam használt 0,13 mm vastag Power 8 kg-t bír. Egyetlen hibája talán sprődsége.
A Berkley cég is felismerte, hogy a FireLine ideje lejárt, és egy jobb termékkel kell piacvezető szerepét megtartania. Whiplash Pro megfelel a kor követelményeinek. Különleges külső-belső bevonóréteget kapott és mégis LÁGY maradt! Bivalyerős, eltéphetetlen. Csupán egyetlen hibája, hogy vastagabb a megadott méretnél és ára is igen borsos, de itt egyetlen dobon 270 métert találunk.
Ezek a zsinórok nem egy szezonra, és nem is egy évre szólnak! Bátran ajánlom bármelyiket.
