Hazánk szinte minden nagyobb álló és folyóvizében megtalálható, ha nem is olyan nagy mennyiségben, mint ezelőtt 15-20 évvel. Akkoriban szinte biztos volt, hogy ha valaki gilisztával csalizott, horgászata során biztos fogott sügeret, és nem is az aprajából, nem volt ritka a több darabos fogás, 20 deka feletti egyedekből sem. Az igazán kapitális méretűek akkor sem voltak jellemzőek a horgászzsákmányban. Valamilyen okból kifolyólag a kedvező feltételek és a táplálékbőség ellenére sem nő akkorára, mint az északi országokban.
Számunkra így is kedves ez az apró termetű kis méregzsák, mely szinte minden víztípust kedvel, illetve tud hozzá alkalmazkodni, mégis vannak kedvenc tartózkodási helyei.
Kedvelt tartózkodási helyei
A sügér minden olyan helyet előnyben részesít, amelynek terepviszonyai eltérnek az adott horgászvízre általánosan jellemzőektől, vagyis megtörik a hely egyhangúságát. Általánosan elmondható, hogy kedveli a nyugodt, lassú folyású vagy teljesen álló, nem iszapos aljú, mederfenekű vizeket.
Csatornák és kis kanálisok
A part menti dús növényzet nagyszerű búvóhely számára és egyben kitűnő lesállás a prédára való várakozás során. Színei nagymértékben segítik, hogy bele tudjon olvadni a vízinövényzetbe. A part mentén, ahol könnyedén átmelegszik a sekélyebb víz, és apró küszök szántják a víz hátát, ott biztosan számíthatunk a csíkos rabló felbukkanására is.
A sügér közéjük csap és ha elvéti, akkor sem esik kétségbe a sikertelenségen, újra próbálkozik. Gyakran nem is ugyanaz a sügér csap le másodszor, illetve harmadszor a kishal csapatra, hanem egy másik társ. A sügér csapatban érzi jól magát és annak ellenére, hogy egy sügér csap le az adott prédára, a másik azonnal iriggyé válik a társ megszerzett tápláléka láttán és gyakran megtörténik, hogy a már elkapott prédát egy másik hal próbálja elcsenni a sikeres vadásztól.
Nincs állandó tartózkodási helye, ahol egész napját tölti, szívesebben úszkál ide-oda a vízben táplálék után kutatva, s ekkor áll be a vízinövény sávba. Napsütéses időben a felszín közelében tart őrjáratot és hozza rá a frászt az apró halakra, mikor közéjük csap. A szétugró apróságok elárulják számunkra, hogy hol kell keresnünk a vámszedőt. Ha ez a csatorna középső sávja, akkor próbálkozzunk túldobva a rabláson bevontatni a műcsalit az ígéretesnek tűnő hely felett, kissé megugratva és meg-meg állítva a csalit.
Nekem csatornán (itt horgászom a legtöbbször), a legbeváltabb műcsali a Mepps Aglia 0-s méretű körforgó villantója volt, bronz színben. A villantót az előzőekben leírt módon vezettem, néha „hulló falevél” módszerrel kissé mélyebbre engedve a csalit. Természetesen nem minden vízen válik be ez a csali sem, meg kell találni az adott vízhez leginkább alkalmasat, s hogy melyik az, azt csak az ott lakó sügerek árulják el.
Ennek a kis csalinak az az érdekessége, hogy bármilyen színű volt a víz, szinte minden esetben tudtam vele halat fogni, míg más műcsalik teljes kudarcot vallottak azokon a napokon is, amikor a Mepps 18 sűgért csábított el egyetlen délutáni horgászat alkalmával. Ezen felül olyan halfajok is horogra kerültek, amelyek nem tipikusan villantóra gerjednek. Sügéren kívül fogtam vele balinokat és szájba akadva vörösszárnyú keszeget is (!). Talán ez kellő bizonyíték arra, hogy fogós műcsali ez a kicsi körforgó villantó. Persze véletlenek is vannak...
Műtárgyak
A vizekben leggyakrabban fellelhető műtárgyak: a stégek, mólók, hídlábak és a zsilipek. Érdemes egy kis időt szentelni ezen helyek vallatására. Nemcsak a nagyméretű mesterséges létesítmények keltik fel a figyelmét, olyan kisebb árnyékot és egyben rejtekhelyet adó dolgok is, mint a csónakok, melyek alá szívesen áll be.
A zsilipek környékén nagy számban fellelhetők az ivadékhalak, melyek a sügér kedvenc csemegéi közé tartoznak. A rajokban úszó apróságok könnyű prédát jelentenek ennek a falánk és mohó ragadozónak, így minimális energia befektetéssel is bőséges táplálékhoz jut, ha egy apróhal csapatból szedi a vámot. Próbáljuk ilyen esetekben a zsilip pillérjének napsütötte oldalára vetni készségünket, a csali lehet apró hal is.
Az ivadékból nem könnyű csalihalnak valót fogni, de nem lehetetlen. Tűspicces bottal, 0,07-es damillal és 24-26-os horoggal, amin ketté tépett csonti vagy pinki a felkínált csali, eredményesek lehetünk. Az apróhal, mint csali azért lehet eredményes, mert a szerelék bedobása után az aprónép szétrebben, s csak a horgunkon lévő egyetlen hal marad vergődve a sügér szeme előtt, amire ha a közelben tartózkodik a rabló, le is szokott csapni.
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy horgászvizünkön nem egy távoli hídlábat, hanem egy stég vagy móló előtti területet tudunk meghorgászni, akkor a lábunk előtt vagy alatt is jó eséllyel kereshetők a sügerek. Ilyen esetben elég a bothossz távolságán belül keresni és ha ott vannak, akkor holt biztos, hogy támadásba is lendülnek és az ott tartózkodó összes darabot ki is lehet fogni, mert nem riad el társa horogra akadása láttán sem. Használjuk ki ezt a tulajdonságát saját javunkra.
írta: Balogh Róbert
fotó: Balogh Róbert és Csákó Gábor
