Nyár, Zala folyó és horgászat. Lehet valami ennél jobb? Egy biztos, ha szép fogásokkal ér véget a peca, elégedetten és persze boldogan köszönök el kedvenc vizemtől. A Zala azonban rendkívül szeszélyes, főleg nyáron. Nem ritka, hogy nem fogok semmit, és előfordul, hogy fantasztikus horgászatban van részem. Mostani írásomban két, egymást követő horgászatomról lesz szó. Nem is szaporítom tovább a szót, ha szeretitek a vadvízi horgászatot és a nagy lapát dévéreket, olvassatok tovább bátran!
Már javában tart a nyár, egyre melegebb az idő és a halak nagy része már életet adott utódainak. Vajon, mi legyen a terv? Sarkalatos kérdés ez, hiszen egyfajta változás következik be ilyenkor a Zala folyón. Az ívási időszak után a halak nagy része szép lassan eltűnik, és egyre nagyobb számban jelennek meg a kecskerákok. Hogy pontosan mikor következik be ez a változás? Nos, erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen az időjárás a meghatározója mindennek. Annyi biztos, hogy egy jó etetőanyag nélkül sosem indulok a Zalára, és ha nincs konkrét ötletem a csalikat illetően, viszek többfélét és reménykedem abban, hogy valamelyik majd beválik.
Mivel a TOP1 Bream egy naturális, visszafogottabb aromájú keverék, sokféle adalékkal kiegészíthető. Kétféle etetőanyagot készítettem. Először a zacskó felét használtam fel, ehhez adtam hallisztet, őrölt kukoricapogácsát, és mivel vad keszegekre pályáztam, nem hagytam ki a keverékből az olajos magvak (kendermag és fekete napraforgómag) őrleményét sem.
Az etetőanyag elkészítésére nem kell sajnálni az időt! Tapasztalatból mondhatom, hogy sok esetben pont a megfelelően összeállított keverék hozza majd meg a várva várt sikert. Az alapozó etetésre szánt kaját ezúttal nem csak vízzel és aromával kevertem be. Egy turmixgép segítségével pépet késztettem csemegekukoricából, ásványvízből, Kukoricatejből és TripleX Carp Syrup aromából. Ezzel kevertem be a száraz anyagot. A kukorica alapú péppel bekevert etetőanyagok nagyon fogósak, elkészítésük során viszont figyelni kell, mert maga a pép jobban ragaszt, mint a víz. Mivel method kaja nélkül ritkán megyek horgászni, összeállítottam egyet némi TOP1 Bream etetőanyagból, hallisztből és őrölt TTX-ből. A bekeveréséhez ásványvizet, TripleX Carp Syrup aromát és Kukoricatejet használtam, de növeltem ezek mennyiségét bízva abban, hogy az aromásabb keverék hamarabb kapásra ingerli majd a halakat. Lássuk hát, hogyan alakult a horgászat!
Találtam egy jó helyet, volt nálam egy jól bevált etetőanyag és néhány csali is, ezért lelkesen vágtam neki a horgászatnak. Lelkesedésem azonban nem tartott túl sokáig, ugyanis az egész délelőtt eltelt úgy, hogy egy értékelhető kapást sem tudtam kicsikarni! Az alapozó etetés után nem sokkal már láttam halakra utaló jeleket, néhány ugrás is megzavarta a csendet, de mindegy volt, milyen csalit tettem fel, semmi! Mindössze egyetlen tenyeres keszeget fogtam csontival, nem sokkal a horgászat befejezése előtt. Na, ilyen az, amikor egy igazi vadvízen próbálkozik az ember egy kapástalan időszakban! Ez a horgászat tehát ennyi volt. Lehet, hogy nem volt sikeres, mégis egy halvány mosollyal távoztam, mert éreztem, hogy kedvenc vadvizem megmutatja majd legközelebb egy másik arcát is.
Nincs semmi sem kőbe vésve, ha a Zala folyóról és nyári horgászatról van szó. Kiváló példa erre a fent említett horgászat. Meg kell hagyni, hogy nem nagyon volt mit bemutatni! A Zala folyó azonban kiszámíthatatlan. Ha megmutatja a másik arcát, néha olyan horgászatokban van részem, amilyenekre még álmomban sem gondolnék!
Mivel az alapozó etetésre szánt kaja egy kicsit megfogyatkozott a korábbi horgászat során, ki kellett egészítenem. Találtam otthon némi pörkölt etetőanyagot, ezzel pótoltam az elhasznált mennyiséget. A pörkölt etetőanyag nem ütött el túlságosan a keszeges kajától. Szerencsére a method etetőanyagból sok megmaradt, így nem volt szükség a változtatásra. Jut eszembe, megmaradt etetőanyag. A fagyasztás tökéletes megoldás!
Bizony, a rákok! Be kellett látnom, hogy csak a legkeményebb csalikkal lehet esélyem a halfogásra. Tudtam, hogy a korábbi sikertelenség és a rákok elszaporodása csak egyet jelenthet: véget ért a halak ívási időszaka. A hal ilyenkor kevés, a rák meg annyi, mint szárazföldön a hangya! Nem is tétováztam sokat, felraktam a jól bevált gumikukoricákat és bíztam abban, hogy jól alakul majd a horgászat. Krisztián barátom jókívánsága is reménnyel töltött el.
Ez a TripleX csali család hamar a kedvencemmé vált. A Carp Syrup aroma különleges illata talán a bolognai szószhoz hasonlítható a legjobban, minden olyan etetőanyagot jól kiegészít, ami édes, fűszeres és halas is egyben. Úgy gondolom, hogy jó ötlet volt ezt az aromát a halliszttel kevert keszeges etetőanyaghoz használni. Mivel tavasszal is működött a TripleX ízesítésű BlendeXCorn, nem lehetett kérdés, hogy ezúttal is bevetem. Természetesen az ananászos változat is a vízben várta a halakat!
Közeledett a dél, de azért lehetett látni halakra utaló jeleket. Éppen az etetőanyagot szagolgattam, amikor egy kisebb kapást jelzett a bal oldali botom spicce. Sajnos nem akadt meg a hal, de ez egy ilyen szeszélyes vadvízen nem ritka dolog. Újratöltöttem a kosarat, bedobtam, ezután ellenőriztem a másik szereléket is, majd türelmesen vártam a következő kapást.
Mivel a Zala folyó kiszámíthatatlan, nem mindig lehet előre kitalálni, hogy melyik szerelék válik majd be, ezért sokszor két különbözővel készülök. Van, hogy mindkettő beválik, és van, hogy csak az egyik. Mindkét szerelék végéhez vékony fonott zsinórból készült horogelőkét kötöttem a jól bevált csalitüskés megoldással. Az orsók dobjára 20-as monofil zsinórt és 15-ös fonott dobóelőkét csévéltem. Az átalakítás, amit a Power Fighter orsón elvégeztem, nem más, mint egy fékátalakítás. Erről hasznos információkat találhattok az „Egy praktika, amivel a hagyományos elsőfékes orsó gyorsfékessé alakítható” című írásomban.
Vittem magammal vérliszt tartalmú pelletet, ha vad keszegekre horgászom, ez legtöbbször szelektáló hatással bír. Az etetőanyagba sem véletlenül került halliszt, a nagyobb dévérek bizony szeretik a halas dolgokat! A TripleX ízesítésű Carp Syrup aromából pedig öntöttem egy keveset egy kis tégelybe, ebből locsoltam a megtöltött method kosárra a bedobások előtt. Mindkét kosárba a finomszemcsés etetőanyagot töltöttem, és a kapások nem maradtak el!
Rákok, küszök és más apró halak, vízen úszó növényi részek, itt, a Zala folyón mindig van valami, ami megnehezíti a horgászatot. Ha túl heves eső esik, egyből bezavarosodik a víz, ha túl sok esik, minden horgászhelyet elönt a folyó. Tényleg nem egyszerű az itteni horgászat! A folyó varázsa viszont sosem változik, amilyen szeszélyes, olyan szép!
A felgyülemlett vizet a közeli rétről mindig leszivattyúzzák, főleg tavasszal és ősszel. Ezek a kis betonkockák megakadályozzák, hogy túl nagy erővel zúduljon a kiömlő víztömeg a Zala folyóba. Mindenesetre a vízállás is meghatározó tényező. Tavasszal jó, ha magasabb a vízszint, mert amint kijön a meleg idő, a halak megindulnak felfelé. Nyáron leginkább akkor szeretek horgászni, ha közepes vagy alacsonyabb a vízállás. Ősszel az alacsonyabb vízszint mindig jobb szokott lenni, mert az őszi áradások hatására általában visszaúsznak a halak a Kis-Balatonba.
Belőttem végül csúzlival azt a kevés etetőanyagot és csemegekukoricát, ami maradt, újratöltöttem a kosarakat, frissítettem a csalikat, bedobtam és türelmesen vártam. Rövidesen egy határozott, húzós kapásra lettem figyelmes, a hal igencsak megindult, húzta a nyeletőféket is! A sikeres akasztást követően nem éreztem túl nagy ellenállást, de amint elkezdtem fárasztani, csak rá kellett nyitnom a fékre! Egy gyönyörű, öreg dévér küzdött a horgon hatalmas erővel, bronzos háta csak úgy csillogott a napfényben, amikor megláttam. Nem sokkal a szákolása előtt azt vettem észre, hogy a másik botomon is kapás van! Először fordult elő az, ami a Zalán eddig még nem: mindkét boton egyszerre volt kapásom! A nagy lapát dévért gyorsan megszákoltam, majd haltartóba helyzetem és futottam a másik bothoz. Szerencsére még nem ment el a halam, így megkezdhettem a fárasztást. Örömöm egyre csak nőtt, amikor megláttam egy újabb öreg dévért.
Korábban szinte semmit sem fogtam, és most? Ez a horgászat fantasztikus volt! Biztos vagyok benne, hogy e képeket még meg fogom nézni néhányszor! Ami pedig a kedvenc vizemet illeti, ilyen az, amikor egy másik arcát mutatja: egy halban szegény horgászat után ekkora keszegekkel ajándékozott meg. Több szempontból is különleges volt számomra ez a peca. Egy közel 2 kg-os dévérkeszeggel avattam fel a By Döme Master Carp LCS Pro 5000-es orsómat. Nagyon megtetszett ez a modell, ezért itt, a Zala folyón próbáltam ki először. Az is mindenképpen jó hír, hogy nem volt hiábavaló a sok előkészület, és a fűszeres jellegű gumikukorica is eredményes volt, a legtöbb halat ugyanis a TripleX ízesítésű BlendeXCorn csalival fogtam.
Az etetőanyag, úgy gondolom, remekül működött. A hosszú előkés szerelékkel és a kevert aromájú gumikukoricával négy igazán szép, kiló feletti dévért és egy karikakeszeget fogtam, ezeken kívül volt egy rontott kapásom. Az ananászos SpéciCorn, amit a method kosárban kínáltam fel, egy karikakeszeget adott, és ezt a csalit húzta el az 1910 g-os, gyönyörű, öreg dévér is. Rákot ezúttal nem fogtam, amint felraktam a gumikukoricákat, már jöttek is a keszegek. Délelőtt fogtam az összes halat, még kint voltam egy keveset, de a kora délutáni órák már nem voltak eredményesek. Ki tudja, talán a telihold is befolyásolta a halak kapókedvét, este csak úgy világított a csillagos égbolton. Nagyon elégedett voltam és boldogan hívtam fel Krisztián barátomat, hogy elmeséljem neki a történteket.
E cikk végén is kívánok minden jót kedves barátomnak, Krisztiánnak! Ti pedig, kedves horgásztársak, ne feledjétek: sikerekben gazdag horgászatokat kívánok mindenkinek! Görbüljön!
Írta és fényképezte: Járfás Dávid
