A legismertebb nagy állóvizek eredményes horgászata és bemutatása után ősszel, ahogy a vízállás lehetővé tette, egyre többet látogattam kedvenc folyómat, a Dunát. Számos fantasztikus fogásban és remek horgászélményben volt részem, amelyek közül sokat már megismerhettetek. Több írásban és fogási napló bejegyzésben számoltam be, hogy éppen mit tudtam (abban az időszakban) fogni. Előrebocsátom, hogy a most bemutatásra váró vadvízi kaland során nem a legtöbb és nem a legnagyobb halakat sikerült partra segíteni. Akkor mégis mitől érdekes? Tartsatok velem ismét, és máris megtudjátok!
„Nem jössz velem horgászni?”
Papp József horgászbarátom legalább olyan fanatikus és megszállott horgász, mint én. Ahogy a vízállás lehetővé tette, ő is állandóan a vízen volt. Napi kapcsolatban voltunk és folyamatosan tájékoztattuk egymást. Ő rendszerint csónakból horgászott (vagy csónak segítségével közelítette meg a horgászhelyeit) míg én partról. Csónak segítségével sokkal nagyobb a mozgástere, többet lát, több információt gyűjt be. Egyik alkalommal jelezte nekem, hogy kedvenc horgászhelyén összeálltak a pontyok. „Nem jössz velem horgászni?”, szólt a szívélyes invitálás. Tudni kell Józsiról, hogy Ő nem udvarol, nem könyörög senkinek. Aki nemet mond, az így járt… Természetesen örömmel elfogadtam meghívását és másnap már együtt vágtunk neki az újabb vadvízi kalandnak.
Ködben hajózni veszélyes!
Miután Pakson vízre tette csónakját, lehajózott értem, hogy az ígéretes horgászhelyre szállítson. A hajózás egyáltalán nem volt veszélytelen! Rendkívül sűrű köd ereszkedett a Dunára, amelyben egy gyakorlatlan hajós az életét is kockáztathatja! Józsi azonban még azért él - még ha időnként túlságosan bátornak is tűnik -, mert rendkívül körültekintő és tapasztalt. Nagyon jól tudta, hogy merre kell hajózni, hogy miként kerülje el a zátonyokat és a vízen közlekedő nagy hajókat, így végül Petivel (operatőrünkkel) együtt sértetlenül ért a találkozási pontra.
A horgászhely kiválasztása
Sokan tudják, hogy folyóvízen a partvédő kövezések környéke, a vízbe nyúló kőruganyok és a T gátak remek haltartó helyek lehetnek, de gyakorta nem a megfelelő oldalán foglalnak helyet. Sokan nem is sejtik, hogy nem a csendes, szinte álló (visszaforgó) víz, hanem a ráfolyási oldal adja a több halat. Megvallom őszintén, hogy eleinte én is a kőruganyok csendes oldalát horgásztam, szinte eredmény nélkül, amikor egyszer megláttam egy öreg helybélit, aki pont a másik oldalon kergette - és nem is eredménytelenül! - a halakat. Ekkor döbbentem rá először, hogy én „fordítva ülök a lovon”.
Miért jobb a ráfolyási oldal? Mert a folyóvíz által sodort táplálék itt rakódik le elsőként. Ráadásul a feltorlódó víztömeg közel sem olyan gyors, mint azt gondolnánk, így viszonylag könnyen meghorgászható. Ezen a részen sokkal oxigéndúsabb, frissebb a víz, mint a belső, csendes oldalon. Röviden összefoglalva, itt jobban szeret a hal!
Mindezt csak azért meséltem el ilyen részletesen, hogy megértsék a dunai horgászatban járatlan pecások, hogy mi volt helyválasztásunk oka.
Csalogatóanyagok kiválasztása
A víz már csak 13 Celsius-fokos volt a horgászat napján. Józsi javaslatára az általa (előző napokon) sikeresen alkalmazott keverékkel alapozott, amely így állt össze:
Az etetőkosárba jómagam mindkét keveréket felváltva töltöttem és kíváncsian vártam, hogy melyik mit vonz a horgom közelébe.
Mi került a horogra?
A csemegekukorica itt verhetetlen volt! 2-3 szemből álló, fenéken fekvő csalival fogtuk pontyainkat. Próbáltam 1 szem technopufival megemelve az egyik végszereléken, de azzal „csak” néhány keszeget fogtam.
Papp József felszerelése
Bot: Top Mix T-Rex Severe bolognai bot 6 méter.
Orsó: Daiwa Certate 2500 0,20 mm vastag főzsinórral feltöltve.
Végszerelék: Józsi egy bolognai botos nagyhurkos kopogtatós végszereléket használt, amelyen 50 cm hosszú volt a horogelőke hossza. A horog Owner Iseama 6-os. A rövidebbik zsinórszálra egy 30 grammos pálcikaólmot kötött.
Döme Gábor felszerelése
Botjaim: Spro Pellet Feeder 360H és 390H feedereket használtam zöld rezgőspiccekkel.
Orsóim: Spro Incognito LCS 855 nyeletőfékes orsók voltak mindét botomon.
Főzsinórom: Mindkét orsó dobjára Haldorádó Feeder Master Pellet Line 0,25 mm vastag monofil főzsinórt csévéltem.
Végszerelékeim1.: Az egyik végszerelékem egy nagyhurkos végszerelék volt, amelyen 60-70 cm hosszú volt a horogelőke hossza. A horog Gamakatsu G-Carp Specialist 6-os volt. A rövidebbik zsinórszálra egy (nem éppen tipikus folyóvízi) 25 grammos csepp feederkosarat kötöttem.
Végszerelékeim 2.: Ez a végszerelék teljesen másként épült fel, „lelke” egy 50 grammos lapos kanál feederkosár volt. Ezt egy forgóval ütköztettem meg, amelybe 10-12 cm hosszú, 12-es fonott előkére kötött Gamakatsu 3310G 8-as horog került.
Az első kapások
A beetetés után talán 10 perc sem telt el, amikor Józsi már halat fárasztott. Ez egy nem túl nagy ponty volt, de annál szebb, amely kellőképpen felvillanyozott mindkettőnket, bizakodóan tekintettünk a nap további részére. Újabb 15-20 perc elteltével megfogtam én is első - hasonló méretű - kispontyom.
A folytatás
Vendéglátóm éppen a hely sajátosságait ecsetelte, a kamerának mesélt, miközben szinte kivette kezéből a botot a hevesen kapó potyka. No, ez már megmutatta, mire képes a felszerelése! Rövid, de annál intenzívebb fárasztás végén egy 2.720 grammos pontyot szákoltunk.
A nap legnagyobb hala
A nap legnagyobb halát nekem sikerült partra csábítani. Ez a ponty sem hagyta magát, a mély, sodrós vizet kihasználva keményen harcolt, nem sejthette, hogy most egy sporthorgásszal akadt össze, aki ad neki még egy újabb esélyt. Nagyon örültem, amikor a mérleg 3.540 grammnál állt meg.
Volt még ezután Józsi horgán egy talán még ennél is nagyobb hal, de az a fárasztás közben megsérült horogelőke egy darabjával távozott… A nap búcsú halát én fogtam, amely nem volt egy kapitális egyed, súlya 1,5-2 kg között lehetett.
A nap értékelése
Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jó helyválasztás, a remekül összeállított felszerelés és csalogatóanyagok mellett legalább ilyen fontos a megfelelő napszak kiválasztása is. Ugyanis hiába volt a reggeli, kora délelőtti időszakban viszonylag sok ponty előttünk, ahogy a Nap mozgása miatt ránk vetődött az ártéri erdő árnyéka, úgy tűntek el egyik pillanatról a másikra a halak előlünk. Hiába etetettünk rá, hiába próbáltunk más csalikat, kapást már nem tudtunk kicsikarni. Így kora délután be is fejeztük a horgászatot. Mindezek ellenére egyikőnk sem volt elégedetlen, hiszen néhány rontott kapás mellett 3-3 pontyot akasztottunk, amelyből 5 db partra is került. Soha rosszabb dunai napot!
Ez a film Full HD minőségben is megtekinthető, amely a legjobb képminőség mellett biztosítja a modern eszközökön (okos telefonokon, táblagépeken) való gondtalan lejátszást is!
Írta: Döme Gábor
Fotó: Csapi Károly
Videó és rajzos ábra: Takács Péter
