Tesztelünk és karbantartunk 9. rész - Shimano Technium 2500 FA

Tesztelünk és karbantartunk 9. rész - Shimano Technium 2500 FA

Noha a legutóbbi alkalommal is egy Shimano pergetőorsó volt terítéken, mégis érdekesnek ígérkezik a most asztalra kerülő darab is. Egy Duna-deltai profi pecás mindennapos horgászeszközét vehetjük közelről szemügyre, melynek sok hajtás és fárasztás jutott osztályrészéül, amellett nem sok kíméletet kapott. Egy ilyen intenzív nyúzópróba feltárja a szerkezet gyengéit, ugyanakkor erősségeire is rámutat.

Ezúttal Farkas Levente - alias Fary, ismert Duna-deltai horgásztanya-tulajdonos és mesterhorgász - orsóját fogjuk ellátásban részesíteni, de mindenekelőtt fussuk végig a mester ajánló sorait:

Az általam felajánlott darab nem tartozik a veterán orsók közé, de mivel az elmúlt évek alatt sok mindenen átment, gondolom, megér egy „misét”. Pár orsó széthajtása után vett rá egyik barátom a Technium 2500 FA megvásárlására. Szerinte ez meg nálam is bírni fogja. Ugyancsak az ő tanácsára még használatbavétel előtt kapott egy plusz csapágyat és újra lett zsírozva. A horgászok többségével ellentétben én nem szoktam kímélni orsóimat, sokszor elveri az eső, időnként vízbe, kőre, homokba esik, szóval használom, nem a „vitrinben” porosodik. Néha, amikor sikerül vízbe ejteni vagy teljesen eláztatni, utána nagyon szorul, szinte használhatatlan, de a kiszáradás megoldja a problémát. Ezenkívül csak a zsinórvezető görgő egyre hangosabb morgása volt zavaró, amit próbáltam orvosolni zsírspray-vel és olajjal is, de nem csendesedett. Ezeket leszámítva elégedett vagyok az orsóval, jól működik, precíz a fékje, nem kotyog, pedig már harmadik éve használom, évente legalább 100 napot, csak pergetve, csak fonott zsinórral, csukára és süllőre. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy minden télen megkapta a nagyszervizt egy hozzáértő műhelyében, és év közben is fújok bele néha egy kis zsírt.

Egy gyönyörű süllő a sok közül, melyeket a kis Technium orsó segített terítékre hozni
A dobot leszerelve egyúttal belenéztem a fékbe is. Egyetlen filctárcsájával tényleg olyan egyszerű, mint egy százas szög. Aki kevesli a fékerőt - ami kétségkívül elmarad a háromtárcsás megoldásokétól - annak a fenti süllős kép talán elég nyomatékos ellenérvet jelent
Nos, ez a csapágy nem csoda, hogy morgott, sőt az a csoda, hogy egyáltalán forgott!
A csapágyat addig kell kenni, amíg nincs hangja. Ha sustorogni kezd, az már elhasználtságra, kopásra utaló jel, olyankor már rendszerint csak a csere segít (a csapágy típusjele MR74)
A szétszedés a szokásos forgatókönyv szerint zajlik. Lehúzzuk a tengelyről az alátéteket és a dobot alátámasztó fogaskereket, kihajtjuk a biztosító csavart
Leszereljük a hajtókart
A hátsó lemezborításon látszik, hogy már koccant egy párszor
A rotor leszereléséhez a Shimanóknál szokásos 12-es kulcsot vesszük elő
Fontos, hogy jó méretű csavarhúzót használjunk. Ha túl kicsi, akkor nem lehet vele elég nyomatékot kifejteni a csavarra, és a hornyot is kikezdi. Ha túl nagy, akkor pedig a festést sérthetjük fel vele a lyuk pereménél
Összerakáskor majd figyeljünk rá, hogy a hosszabb csavar hátulra kerüljön
A tányérkerék fogain már látszik egy kis kopás, de - figyelembe véve az intenzív használatot - ezen nem is kell csodálkozni. Egy hétvégi horgász 10 év alatt sem teker annyi kilométert egy orsóba, amennyit egy profi horgászkísérő 3 szezon alatt belerak
A visszaforgásgátló egység leszerelésével haladunk tovább a mélyebb régiók felé
Leemelése után akadálytalanul lehúzható a dobtengelyről a bronz csiga, csapágyastól-mindenestől
A dobemelő rendszer megbontása a hátsó zárólemez leszerelésével kezdődik, és a vezető rudak kihúzásával folytatódik. A két rúd nem egyforma (az alsó a vastagabb), de ezt összerakáskor úgyis észrevesszük :-)
A vezető rudak eltávolítása után kifordíthatjuk és kihúzhatjuk a dobtengelyt
A dobemelő csigatengely szintén hátrafelé bújtatható ki. A poliamid perselyek az intenzív használat ellenére is kifogástalan állapotúak. A lassító fogaskerék tengelyét egyszerűen csak ki kell előre húzni, ezzel gyakorlatilag minden mozdíthatót kiszereltünk a vázból. Jöhet az alkatrészek mosása, tisztogatása
A műanyag fogaskerekek - a perselyekhez hasonlóan - remekül állták a sarat, semmi elváltozás nincs rajtuk
Az összerakás gyakorlatilag a szétszedés fordítottja, de van egy-két dolog, amire nem árt külön odafigyelni. Amikor visszatesszük a görgős visszaforgásgátló egységet, ügyeljünk arra, hogy a váltó kallantyú bütyke a megfelelő helyre kerüljön. Erről néhány oda-vissza kapcsolással győződhetünk meg
Másik gyakori hiba a központi görgő fordított visszahelyezése. Úgy kell visszatenni, hogy a széles fele legyen kívül
A hézagoló alátétek ki ne maradjanak a tányérkerék csapágya alól!
Ha minden a helyén van, visszatehetjük a fedelet

Számomra is nagyon tanulságos volt látni belülről ezt az orsót, amit valóban intenzív módon használtak. A zsinórvezető görgő tönkrement, cserére szoruló csapágyát leszámítva gyakorlatilag csak a tányérkerék volt az az egyetlen alkatrész, amelyen a kopás észrevehető (de még nem zavaró) jelei kezdtek mutatkozni. Hasonló intenzitású használat és évenkénti rendszeres karbantartás mellett még további 3 jó évet megszavaznék neki.

Írta: Benyhe János
Videó: Takács Péter

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.