Egy olyan új cikksorozatot szeretnék útjára indítani, amely kizárólag a pergető horgászatról szól. Az alapoktól indulva kívánja a legsportszerűbb és talán legfárasztóbb rablóhal horgászati módot bemutatni. Abban reménykedem, hogy segíthetek nem csak azoknak, akik még kacérkodnak a pergetéssel, hanem azoknak is, akik már haladók eben a műfajban. A sorozatban megismerkedhetnek az alapfelszerelésekkel: botokkal, orsókkal, zsinórokkal, műcsalikkal és kiegészítőkkel. Bemutatom, hogyan kell megfelelően összeállítani ezeket, és miként tehetjük "gyilkos fegyverré" őket. Most is várom hozzászólásaikat, kívánságaikat, észrevételeiket. Szerkesszük együtt a készülő cikkeket!
A pergetésről általában
A pergető horgászat a ragadozó halak táplálkozási szokásainak mind jobb megismerésén alapszik. A műcsalik, az esetek döntő többségében a beteg, vagy sérült kishal mozgását imitálják. Ragadozóhalaink génjeiben van, hogy ezt el kell takarítani a vízből. A feladat adott, de nem olyan egyszerű, csalinkat úgy kell felkínálni, hogy a ragadozóhalból kiváltsuk a támadási, zsákmányszerzési ösztönt. Így a kiszemelt hal elkapja a jól megválasztott és helyesen vezetett támolygót, körforgót, twistert, wobblert, egyszóval a műcsalit. Ahhoz, hogy a nyerőnek tartott műcsalit a megfelelő helyen tudjuk vezetni, először el kell juttatnunk a kívánt helyre, ehhez pedig szükségünk van az egyik legfontosabb horgászeszközre, a pergetőbotra.
A pergetőbot
A kifejezetten pergetésre készült botokat anyaguk és felépítésük különbözteti meg más kategóriájú társaiktól. A kezdők számára ajánlható, célnak valóban megfelelő botok átlag ára 10.000 Ft-tól kezdődik és a csillagos ég a felső határ. Mégis találhat mindenki magának és a pénztárcájának megfelelő pálcát, amely "hű társa" lehet akár sok éven keresztül.
A bottal szemben támasztott legfontosabb követelményeket pontokba szedtem:
1. Az anyaga lehetőleg grafit legyen. Ez kisebb súlyt eredményez, és mivel a botot mindig kézben tartjuk, ez nagyon fontos követelmény. A hagyományos üvegszálas vagy kompozit botok máris lekerültek az ajánlólistámról. A különböző, kevlár, boron, spirálkarbon erősítések tovább növelik a carbon botok stabilitását és gerincességét. Mindez, a bot átmérőjének és súlyának folyamatos csökkenését is eredményezi.
2. Legyen a bottest megfelelően gerinces, hisz a puha bottal - lásd a régi twisteres botok a maguk "C" akciójával - lehetetlen eredményesen bevágni, akasztani. Legyen a bot, a körülményekhez képest erős és rugalmas, hogy akkor is eséllyel vegyük föl a küzdelmet a hallal, ha történetesen nehéz terepen horgászunk, vagy pedig az átlagosnál nagyobb hal akad horgunkra. A bot dobósúlya nyújt erről számunkra elsőként információt. Sima, akadó mentes terepen és gyakorlott horgászoknak a 20-40 gr vagy a 15-55 gr dobósúlyú botokat ajánlom. A célhalak ekkor: sügér, domolykó, balin, csuka, süllő.
Kemény, vízinövénnyel benőtt, akadós helyen válasszunk erősebb, nagyobb dobósúlyú botot. Nehéz ekkor a pontos dobósúlyt behatárolni, de tekintsük kiindulási pontnak a 20-60, 30-80 maximum 40-80 gr-ot. A célhalak ekkor: balin, csuka, süllő, kisebb harcsák.
Ha pedig a vizek legnagyobb ragadozójára vetjük be horgunkat céltudatosan, akkor botunk ideális dobósúlya 60-120, 50-150 gr is lehet.
De ne feledkezzünk meg róla, hogy a dobósúly csupán egy, a számításba vehető paraméterek között. Nagyon ritkán azonos két különböző cég megegyező dobósúlyú botja. Fontos a karakterisztika. Milyen képet mutat dobás és fárasztás közben. Bár ezek a rendkívül fontos paraméterek, csak a vásárlás után derülnek ki.
3. A bot gyűrűi legyenek minimum alumínium-oxid, de inkább sziliciumcarbid (SIC) anyagból! A legújabbak Titánium SIC ötvözetből készülnek. Ez az anyag olyan kemény, hogy hagyományos reszelővel nem lehet kárt tenni benne! Ezt a jó tulajdonságot zsinórunk fogja elsőként meghálálni. Minimális súrlódás mellett távolabbra repül, és nem koptatja felületét. Hosszabb életet biztosít, ami pedig költségmegtakarítást is jelent. Így válik egy gyakran használt, drágább pergetőbot, 2-3 éven belül olcsóbbá, mint kedvezőbb árú, de "kevesebbet tudó" társa.
A gyűrűk lehetnek egytalpúak, vagy kéttalpúak. Az egytalpú gyűrűzés előnye, hogy a bot anyagát nem merevíti, így jobban dolgozik a dobásnál és a fárasztásnál is. Hátránya viszont, hogy sérülékenyebb, mint a kéttalpú. A dupla helyen rögzített gyűrűk merevebbé teszik a bottestet, így az keményebben viselkedik. Ezek letörése, még kezdők számára is komoly feladatot jelenthet. A masszívan álló gyűrűkben nehéz kárt tenni. Így ideálisnak mondható kezdők számára.
4. A bot markolata sem elhanyagolható. Ez a leggyakrabban parafa, de készülhet szintetikus anyagból is. Lényeges, hogy ne csúszkáljon rajta az ember tenyere, még esőben sem. Stabil kézre álló, jó fogást biztosító legyen. Fontos a hossza is, amely egyénenként más és mást jelent. A túl hosszú nyél legalább annyira zavaró, mint a túl rövid. Az ideális hossz, maximum egy arasszal lehet nagyobb, mint használója alkarja. Különben beleakad a ruházatba, kabátba, mellénybe. A túlzottan rövid nyelű bottal pedig, nem lehet dobni
5. A horogbeakasztó sem csak kényelmi szempont. A jó pergetőbot nélkülözhetetlen kelléke. Hiszen helyváltoztatás során, így nem a bot gyűrűibe vagy az orsó felkapókarjába kell a műcsali horgát akasztani.
6. A botok tagosztása, az egyik legfontosabb paraméter. A jó pergetőbot ritkán teleszkóp rendszerű! A kettő tagból álló tekinthető ideálisnak. Hiszen egy ilyen boton, csupán egyetlen gyengítési pont van, míg egy teleszkóposon megszámolni is kár. A több tagosztású botok közül csupán egyetlen kivételt ismerek, ez a Shimano Exage Spin bot, amely 6 tagból áll. De ez sem teleszkópos! Kifejezetten hátizsákos vagy sokat utazó túrahorgászok számára készült.
7. A botok illesztése. Fontos, hogy az illesztésnél a bot használata közben ne lazulhasson meg, ne csúszhasson szét, mert ez nem csak megkeseríti a horgászatot, hanem bottörést is eredményezhet. A legjobb az úgynevezett "stucnis" illesztés.
8. A súlyeloszlás szintén lényeges szempont. Ez azonban valamelyest korrigálható. Egy számmal, azaz egy mérettel nagyobb orsót használva még a kissé fejnehéz bot is nagyon kezessé válik.
9. Orsótartó is lehet többféle. A legfontosabb szempont, hogy a sok dobás miatt nagyon stabilan tartsa az orsót. Véletlenül se mozdulhasson meg, ne adj\' Isten kiessen. A legjobbak tökéletesen tervezettek, áramvonalasak és úgy ráolvadnak a botba, hogy észre sem venni őket.
10. A botvég záródása. Ezt sokan esztétikai szempontnak tekintik csupán. Ha végig vettük a bot minden porcikáját, miért éppen ezt hagynánk ki? Fontos, hogy gumírozott, de ne túl nagy és hivalkodó legyen. A gumírozott vég előnye, hogy kövezésen történő horgászatok során, a lerakott vagy leejtett botvég így garantáltan nem sérül meg.
A jól választott bottal - és persze megfelelő orsót, zsinórt, műcsalit feltételezve - érezni fogjuk a műcsalink mozgását, amely szinte a kezünkben lüktet. Fantasztikus érzés ez, de ettől már csak az csodálatosabb, amikor félreérthetetlenül megragadja ezt egy hal. Hiszen ez a KAPÁS!
A következő részben néhány konkrét bottípust fogok bemutatni, megkönnyítvén a tájékozódást a nagy zűrzavarban.
