Aki soha nem horgászott éjszaka és rásötétedik, az pánikba esik. Azt sem tudja, hogy mit csináljon. Azon rimánkodik, hogy ne legyen kapása… Éppen ezért összeállítottam azon kérdések sorát, melyekkel jómagam is sűrűn találkozom. Az ezekre adható válaszok alapján már (remélhetőleg) minden könnyedén fog menni, és alig várjátok majd az újabb éjszakai fogásokat!
1. Hogyan kell felkészülni az éjszakai horgászatra?
Emlékeztek, mikor néhány epizóddal ezelőtt az első túrára való felkészülésről írtam? Nagyjából ugyanígy kell felkészülni az éjszakai horgászatra is, tehát listát elő és jegyzeteljetek, hogy semmi se maradjon otthon!
Lássuk az én listámat:
- Reflektoros lámpa
- Sátorláma
- Fejlámpa
- Tartalék elemek
- Világítópatron
- Alkonykapcsolós dőlőbója
- Élénk színű zsinórjelölő filctoll (zsinórunk színétől eltérő legyen)
- Takarófólia (a hajnalai pára ellen véd)
- Szúnyogriasztó (este, éjszaka több a szúnyog)
- Szúnyogriasztó spirál vagy fáklya
- Vízálló hálózsák (ha a szabad ég alatt alszunk)
- Normál hálózsák (ha sátorban alszunk)
- Kényelmes bojlis ágy, amelyen fekhetünk
- Vízálló sátor, ha több napra megyünk
- Sátras ernyő (amely alá befér szinte minden cuccunk, és így lesz helyünk a sártorban)
- Gumicsizma vagy vízálló bakancs (hogy ne ázzon át a lábbelink a reggeli párás fűben)
- Horgásztárs (kezdők SOHA ne induljanak neki egyedül egy éjszakai túrának!)
- Kényelmes meleg ruházat, mert a hajnalok tartogathatnak kellemetlen meglepetéseket
2. Hogyan tudjuk megvédeni horgászeszközeinket a tolvajoktól?
Sajnos manapság egyre többet találkozom ezzel a kérdéssel, de teljesen biztonságos technika nem létezik. Van, aki leviszi magával horgászni a kutyáját, aki szemmel tartja a tábort, míg a gazdi alszik, de ismerek olyat is, aki mozgásérzékelőket használ. Szerintem ez vízterülettől is függ, ugyanis ha elmentek egy kulturált, magánkezelésű bojlis vízre, nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen kellemetlenségek fognak érni. Ezért, hogy ne menjen el egy életre a kedvetek az éjszakai horgászattól, ne egy vadvízen kezdjetek!
3. Hogyan tudunk legkönnyebben a sátorból kikeveredni, ha kapás van?
Apró, de lényeges dolog, hogy este, ha lefekszetek aludni, akkor a sátor cipzárját próbáljátok egy könnyen elérhető helyre húzni, mondjuk középre, szem elé, így kapásnál nem a varrás sarkában kell keresgélni a kijáratot miközben „ordít” az elektromos kapásjelzőtök. De az is jó megoldás lehet, ha a húzókára egy világítópatront ragasztotok, így biztosan látni fogjátok… :)!. A fejlámpát pedig vagy hagyjátok a fejeteken alvás közben, vagy olyan helyre tegyétek, ahol garantáltan megtaláljátok különösebb keresgélés nélkül, ha akció van.
4. Hogyan halljuk meg, ha kapás van?
Éjszaka az elektromos kapásjelző hangja révén szoktuk észrevenni a kapást, ez jól működik, ha közvetlenül a botok mögött helyezkedik el a sátratok. Ha egy kicsit messzebb vagytok, már kétséges, hogy felébredtek a hangjára, főleg egy túra második felében, amikor már amúgy is fáradtabbak vagytok. Sokszor hallottam horgászataim során „sírni” szomszédjaim kapásjelzőit, akik közben békésen szundikáltak. Én minden estben lehalkítom jelzőimet gyakorlatilag némára és a rádiós adóvevőt hangosítom fel, ami pedig mindig a kezem ügyében található. Erre sokkal könnyebben ébredek fel éjszaka, mert gyakorlatilag a fülem mellett csipog, és ezzel a vízen horgászó többi sporttárs nyugalmát sem zavarom.
5. Mit csináljunk, ha egyedül vagyunk?
Én szeretek éjszaka egyedül horgászni, mert van annak egy fantasztikus hangulata, ilyenkor tűnik igazán közelinek a természet. Viszont ha egyedül vagyok, mindig kikészítek magamnak mindent, előre összerakom a merítő szákot, kikészítem a pontymatracot és ügyelek, hogy a pontyzsákért se kelljen rohangálni… szóval, egy a lényeg: legyen minden kézhez készítve! Nyilván az élmény még nagyobb, ha egyedül küzdötök meg egy termetesebb hallal az éjszakában, de egy kapitális halnál elkél a megbízható horgásztárs segítsége, ezért csak akkor javaslom ezt a fajta önállóságot, ha már kellő tapasztalattal bírtok.
6. Hogyan tudjuk követni a halat, ha kapitális példányt akasztottunk?
Az óvatos, öreg pontyok fő táplálkozási ideje az éjszaka, és ha sikerül megakasztani egyet belőlük, az nem azt jelenti, hogy már meg is fogtátok. Mivel az összes trükköt ki fogja próbálni, hogy megszabadulhasson a horgotoktól, mindig legyetek résen! A bevágást követő tíz-húsz másodpercben legtöbbször már tudhatjuk, kivel is van dolgunk, itt kell eldönteni, hogy nekünk kell csónakkal utána eredni, vagy lesz elég akadómentes hely előttünk, ahol szabadon kifáraszthatjuk. Itt érdemes beszélni az amurról is, mely szintén sűrű vendég a nyári éjszakákon. Az amur kapását követően nem tudtok azonnal meggyőződni méreteiről, mivel általában a megakasztás után úgy úszik felénk, mint egy méreten aluli kisponty és csak a parthoz közeli első felszínre húzással vagy - kezdő horgászok esetében - a merítő szák érintésével tér magához, viszont ekkor olyan erővel indul meg, hogy a felkészületlen horgászt garantáltan megtréfálja és neki kifogott hal helyett csak a rövid fárasztás élménye marad. Ha erre a kifutásra eleve felkészültök egy picit finomabb fékbeállítással, akkor nem lehet probléma. Lényeges, hogy csak akkor nyúljatok a szákért, ha már meggyőződtetek halatok kifáradásáról.
7. Mit csináljunk a kifogott hallal?
A szákolást követen a halat minden esetben nedves pontymatracra fektetjük, a horgot eltávolítjuk a hal szájából és lefertőtlenítjük a sebet. Csak ezt követően lehet mérlegelni. Ha nem akarjátok lefényképezni, célszerű azonnal visszaengedni.
8. Hogyan tudjuk a halat garantáltan életben tartani és egészségét, épségét megőrizni?
Ezért kell a matrac és a pontyzsák. Ha pontyzsákba tesztek egy éjszaka fogott halat, olyan helyre kössétek le, hogy legalább egyméteres vízben piheghessen, mert - főképpen nyáron - az ennél sekélyebb részek melegebbek (ezért oxigéntartalmuk is lényegesen kisebb), ahol könnyen elpusztulhat az oda letett hal, legyen az ponty vagy amur.
9. Mikor fotózzuk le?
A legszebb képeket reggel tudjátok elkészíteni, ekkor már van elég fény, hogy ne kelljen vakut használni. Én ezt legtöbbször meg is szoktam várni, viszont van egy hátránya, ami az éjszakai fotózás mellett szól. A szákolást követően még fáradt a hal, könnyű jó fotót készíteni róla, de reggelre már kipihenheti magát, ami megnehezítheti a dolgunkat. Ilyen esetben takarjátok le a szemét a pontyzsákkal, ettől és egy-két perc alatt megnyugszik és újból fotózható lesz.
10. Hogyan jutassuk vissza végszerelékünket, hogyan találjuk meg ismét etetésünket?
Ez nem mindig annyira egyértelmű, mint ahogy gondoljátok! Aki csónakázott már közületek órákat a sűrű hajnali párának vagy ködnek köszönhetően, az tudja, hogy miről is beszélek. Tehát nem könnyű feladat a kapást követően a szerelék pontos visszajuttatása az etetésre, főleg akkor, ha nagy távolságú behordós technikáról beszélünk. Ekkor minden esetben, mielőtt visszaindulnátok a szerelékkel, helyezzetek el egy lámpát a bottartó állványon, így kaptok egy támpontot és nem fogtok összevissza csónakázni az éjszakában, valamint - ha villanymotort használtok - elkerülhetitek a zsinórok összeszedését is. Dobós horgászat esetében az előzőekben bemutatott zsinórjelölő filc és egy világító dőlőbója segítségével könnyedén visszadobhatjátok szereléketeket az etetésre, hiszen két támpont is segítségetekre van.
12. Hogyan nem zavarjuk meg az etetésre érkező halakat?
Igen, az sem hátrány, ha ügyeltek az etetés nyugalmára. Ez főképpen a szerelék behordásánál igaz: próbáljátok a lehető legkisebb zajjal megközelíteni az etetés helyszínét! Csónakmotor használatánál sem kell teljes gázon kapkodni, elég, ha közepes sebességgel, szép csendben „odacsúsztok” az etetéshez, hiszen lehet, hogy életetek hala csupán néhány méterrel mellettetek úszkál, és ha elijesztitek, elveszíthetitek a lehetőséget, hogy megfogjátok. Nagyon kényelmes megoldás (ahol engedélyezett) az etetőhajó alkalmazása. Abszolút csendes és pontos, és világítással is el vannak látva. Ha a csali visszajuttatását partról, dobással kell elvégezni, törekedjetek a pontosságra, hogy ne kelljen azt többször egymást követően megismételni, ugyanis a sekély, 1-2 méter átlagmélységgel rendelkező tavakba becsapódó 100-120 grammos ólmok szintén könnyedén megriaszthatják az etetésre érkező halakat. A felcsalizott szereléket kiakasztott zsinórklipsszel vagy élénk színű zsinórjelölő filc által hagyott nyom alapján lehet pontosan az etetés helyére visszadobni.
A következő rész tartalmából:
Bojlis Suli 29. - A behordás technikája
Vannak vízterületek, amelyek csak így horgászhatók meg eredményesen. Sokan hiszik, hogy nagyon egyszerű mindez, de valójában mégis nagyon sok dologra kell figyelni, hogy ezt se ronthassuk el!
Mi ennek a technikája, hogyan végezzük, miként csináljuk? A következő részből mindent megtudtok!
Írta: Haskó Tamás (Carpjunior)
Fotó: Nagy Gábor
