Ez a csodálatos halacska, - halacskát írok, mert sajnos nem ér el nagy méreteket hazánk vizeiben - érthetetlen módon a magyar horgászok egyik bosszúsága, mert a süllőnek vagy csukának szánt - sokszor nem is annyira kis méretű - csalihalat vagy műcsalit ő viszi táncba. Nagyon kevesen vagyunk, akik célzottan erre a halfajra horgászunk, pedig horgászata igen élvezetes és Európa más országaiban, különösen északon nagyra becsült szórakozás.
Elnevezései
A sügér (Perca fluviatilis), a sügérfélék (Percidae) családjának névadó halfaja. Számos tájjellegű elnevezése származik azokból az időkből, amikor még nagy mennyiségben és nagyobb egyedsúlyban gazdagította vizeink élővilágát. Lássuk a tájjellegű elnevezéseket, melyet nagy tudósunk, Herman Ottó gyűjtött össze: bules, dibbancs, dóber, dúbár, dúber, dúhér, fésűshal, kándró, körmöshal, parcs, persli, rappi hóhér, réti durbincs, sigér, singér, súdér, süger, sügér, sügre.
Néhány európai ország nyelvén a sügért az alábbi elnevezésekkel illetik: abbor (norvég), abbore (svéd, dán), abbori (izlandi), ahven (finn), baars (holland), Barsch (német), biban (román), European perch (amerikai angol), kostur (bolgár), okon (lengyel), okun (orosz), perca (olasz), perca europea (spanyol), perch (angol), perche (francia).
Külső ismertető jegyei, viselkedése
Ez a halfaj más hazai fajjal nem keverhető össze, domináns jegyei jól elkülönítik még a rokon fajoktól is. Háta sötétzöld, oldala olajzöld, hasa piszkos fehér színű. Hátáról a hasa irányába 5-9 sötétzöld csík húzódik, melyek az oldalvonal alá futnak és egyre keskenyednek. Egyes sávok V alakúak. Némely egyedekről ezek a csíkok szinte teljesen hiányoznak vagy csak nagyon halványan, elmosódva látszanak. Feje viszonylag nagy, szája fejéhez képest nagyra nyitható, előre csúcsba nyílik. Meg is támad minden élőlényt, ami a közelébe kerül. Sokszor annyira mohó, vagy talán bátornak is nevezhető, hogy akkora csalihalat vagy műcsalit is felvesz, amely éppen csak belefér a szájába. Szájában fogak nem találhatók, csak igen apró, kefeszerű sörték. Szeme szintén viszonylag nagy, melyet kitűnően használ a táplálékszerzésben.
Pikkelyei rendkívül apró, érdes tapintású, ún. fésűs pikkelyek, melyek igen mélyen vannak a bőrbe ágyazódva, ezért olyan nehéz a hal megtisztítása, s talán ez az egyik oka annak (kis mérete mellett), hogy népszerűtlen horgászhal hazánkban, mert megnehezíti konyhai feldolgozását.
Jellegzetes, kettős hátúszója szintén egyik ismertetőjegye, az elülső hátúszó végén fekete folt található, amely jól megkülönbözteti a rokon, szintén osztott hátúszójú fajoktól, mint pl. a durbincs, magyar bucó, süllő és a kősüllő stb. Mellúszói sárgás-vörösek, has és farokalatti úszója valamint farokúszója élénk piros vagy narancssárga.
A süllőtől az alábbi ismertetőjegyek alapján különíthetjük el.
Sügér | Süllő |
elülső hátúszó végén fekete pötty | elülső hátúszó végén nincs pötty |
nincsenek ebfogai | ebfogai vannak |
a harántcsíkok mélyen az oldalvonal alá futnak | a harántcsíkok általában nem futnak az oldalvonal alá |
Viselkedésével kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni két fontos dolgot, amit majd horgászata során sem szabad elhanyagolni, vagy inkább érdemes ezeket kihasználni. Az egyik ilyen tulajdonsága az agresszivitás, a másik a bandaösztön. Ez a két ismérv a szemfüles és leleményes horgász malmára hajtja a vizet, illetve horgára a sügereket, ha ezeket nem hagyja kihasználatlanul.
Az agresszivitás a mozgatott csalikkal és a műcsalikkal kiváltható illetve fokozható. Ha az orra előtt megmozdul valami gyanús, nem hagyja támadás nélkül. A bandaösztönt akkor használjuk ki, ha fogtunk egy sügért és a többi "csíkoskát” is annak a helynek a közelében keressük. A csapatot az utolsó egyedig horgunkra csalhatjuk.
Hazai rokon fajok
A sügérfélék (Percidae) családja sok fajt számlál világszerte. A hazai rokonság nem túl népes, a sügéren (Perca fluviatilis) kívül ide tartozik a süllő (Stizostedion lucioperca) a legnagyobbra növő hazai családtag, a kősüllő (Stizostedion volgense), széles durbincs (Acerina cernua), selymes durbincs (Acerina schraetser), magyar bucó (Aspro zingel), német bucó (Aspro streber).
Az előbbiekben felsorolt halfajok fogását - a sügér kivételével - korlátozások szabályozzák.
Halfaj | tilalmi idő | legkisebb kifogható méret |
Sügér | nincs korlátozás | |
Kősüllő | 03.01.-06.30. | 20 cm |
Süllő | 03.01.-04.30. | 30 cm |
selymes durbincs | egész éven át tilos | |
magyar bucó | egész éven át tilos | |
német bucó | egész éven át tilos | |
széles durbincs | egész éven át tilos | |
Elterjedése
Kontinensünk szinte teljes területén fellelhető, nagyfokú alkalmazkodó képességének köszönhetően. Egyes országokba, mint pl. Olaszország, Új-Zéland, Marokkó, Spanyolország, betelepítették, mint kitűnő sporthalat, a horgászok nagy örömére. Európa szinte teljes területén valamint Észak és Közép-Ázsiában egyaránt honos.
Kis túlzással talán azt is állíthatjuk, hogy hazánk minden nagyobb álló és folyóvizében megtalálható, kivéve az iszapos kacsaúsztatókat és a rohanó kis hegyi patakokat.
Szaporodása, növekedése
Hazánkban a sügér egyedfejlődését sem méretkorlátozás, sem pedig tilalmi idő nem védi. Az "egyéb halak" kategóriájába tartozik, ami horgász szempontból a jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében annyit jelent, hogy naponta 10 kilogramm fogható belőle. Talán egyik legszebb horgász álmom teljesülne - és még sok sügérhorgásznak hazánkban - ha egy napon ezt a kvótát ki tudnánk meríteni. Sajnos hazánkban ez alig-alig lehetséges, vagy talán meg merem kockáztatni, hogy teljesíthetetlen.
A víz hőfokától függően a sügér március-áprilisban ívik, ha a víz hőmérséklete eléri a 13 °C-ot. Általában a sekély vizet keresi fel erre a célra, ikráit a partmenti fák vízbe nyúló gyökereire rakja. Az ikrák hosszú, fehér fonal formájában lebegnek a vízben. Kikelésük szintén hőmérséklet függő, kedvező időjárás esetén 8 napot vesz igénybe. Az első néhány hónapban a kikelt apróságok állati eredetű planktonnal (zooplankton) és a vízfenéken élő gerinctelen állatokkal táplálkoznak. Később áttérnek a ragadozó életmódra, a vizirovarok lárvái mellett apró bodorkákat, küszöket zsákmányolnak, nem vetve meg saját fajuk ivadékait sem.
Növekedése lassú, az egyes életkorokhoz tartozó cm-ben kifejezett adatokat a mellékelt táblázat tartalmazza.
Rekordok
Vizeinkben a sügér nagyon jól érzi magát, bőséges táplálékot is talál, de sajnos mégsem ér el akkora méretet, mint Észak-Európában. Ott nem ritkák az egy kiló körüli vagy a feletti példányok sem.
A jelenlegi világrekord, amit Nagy-Britanniában fogtak számunkra szinte hihetetlen méretű sügérről tesz tanúbizonyságot. Teljes testhossza (orrcsúcstól a farokúszó végéig): 51,00 cm, súlya pedig 4.750 gramm. A magyar rekordot Ámon Krisztián tartja 1988 óta, 1.870 grammos fogásával. Nehéz lesz megdönteni!
írta: Balogh Róbert
fotó: Balogh Róbert és Csákó Gábor
