A method horgászat mára az egyik legnépszerűbb fenekező technikává nőtte ki magát Magyarországon is. Egyre több olyan beszámolót hallok, amelyek a módszert dicsérik. E technika lényege, hogy a fenéken elterülő etetőanyag-halom tetején vagy közvetlen környékén kínáljuk fel a csalinkat. A nyári melegben azonban előfordul - főleg a mély kavicsbánya tavakon -, hogy a halak elemelkednek a fenéktől és nem hajlandóak elhagyni a meleg, felső vízréteget még a legcsábítóbb falatokért sem. Nos, ilyenkor hogyan lehet „methodozni”? Sehogy! Abba kell hagyni a horgászatot és meg kell várni, míg a halak újra ott lesznek, ahol horogra lehet csalni őket! Na persze, majd még a nyúl viszi a vadászpuskát, mi?! Ebben az epizódban megmutatom nektek, hogy mindenre van megoldás!
Előrebocsátanám, hogy ezt a technikát sem én találtam ki. A Top Mix teszthorgásza és feeder specialistája, Berényi „Segal” Zoli mutatta meg nekem, hogyan is lehet a víztetőn bóklászó halakat horogra csalni method technikával. Régebben, mikor még úszós horgásznak vallottam magam, sokat űztük a vízközti pecát, így nem vagyok teljesen vak e téren, de hogy jön ide a method? Kételyeim akkor oszlottak szét, mikor Zoli egy olyan felvételt mutatott, amin felakadt a szemem. A horgászhelyén olyan mennyiségű hal torlódott össze, hogy szó szerint ütötték-verték egymást a becsobbanó gombócért. Bámulatos volt, és hamar beleegyezését kértem arra, hogy bemutathassam nektek is ezt a módszert, hátha még idén lesz alkalmatok egy kis úszós methodozásra.
Lássuk hát, mire is van szükség ehhez a technikához. Mindenekelőtt a szerelék lelkét kell beszerezni, ami egy Top Mix által forgalmazott, method waggler névre keresztelt úszó. A masszív, erős, vastag úszót úgy alakították ki, hogy az aljára szerelt etetőkosárral olyan, mint egy önsúlyos úszó. Ennek köszönhetően már önmagában is beáll, ám a kosarat etetőanyaggal megtömve merül be teljesen. Nyilván azt horgászat előtt ki kell tapasztalni, hogy mennyi kaját bír el a „dugó”.
Az úszótestet látva egyértelmű, hogy nem finom kapásokhoz való ez a szerkezet, de ezt a módszert olyan vizekre találták ki, ahol a táplálékkonkurencia hatására a halak nem is esznek, hanem zabálnak! Ezt a vaskos úszót egy én egy csúszó gyöngyös kapoccsal rögzítettem a főzsinórra. A kapcsot két oldalról gumitüskével rögzítettem meg. A szereléket egy forgóval zártam le, melybe az előkémet hurkoltam. Pofonegyszerű!
Természetesen ennek a horgászatnak is megvan az ideje. Ez csak és kizárólag nyáron, hőségben működik igazán. Olyan vizeken, ahol nincsen elég mély víz, vagy kellő mennyiségű hal, ott kár is így horgászni, mert nem lesz meggyőző a működése.
Az úszós kosár mellett szükségünk lesz egy botra is, amivel horgászhatunk. Én most egy régi, kedves matchbotomat hoztam el magammal, de a kosár tömegét tekintve kétlem, hogy szentségtörés lenne feederbottal bedobni ezt a végszereléket.
A sikeres horgászat egyik legfontosabb része a jó etetőanyag kiválasztása. Nem véletlenül kapta ez az úszó a method elnevezést: olyan etetőanyagot kell a pirinyó kosárba tömni, ami attraktív, jól felhősödik és kis mennyiségben is hatékony, ráadásul imádják a halak. Ez pedig nem más, mint a method etetőanyag! Én természetesen saját házunk táján kerestem megfelelő csalogatóanyagot, ami nem más, mint a Haldorádó Top Method család Total Fish és Maximum Green etetőanyagának kombinációja.
Hogy miért ez? A válasz nagyon egyszerű. A Total Fish erősen halas és könnyen oldódik, de nem felhősödik eléggé. Ezen segít a zöld etetőanyag, ami olyan „ködöt” hoz létre, ami evésre ingerli a halakat. Hogy még intenzívebb, lassan süllyedő felhőt hozzak létre, Haldorádó Green Afrika Fluo aromával kentem be az etetőanyag gombóc felületét minden dobás előtt.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi Top method termék nem való ehhez a technikához, sőt. Kipróbáltam már a Carp Berry-t is az úszóhoz, és mivel ez az etetőanyag különösen könnyű még bekeverve is, jól passzol a módszerhez.
Céltudatosan ezt a technikát szerettem volna művelni, így egy igazi kánikulai napot néztem ki a horgászathoz. Mint már említettem, olyan tavon működőképes ez a módszer, ahol mély a víz, és nagyon, de nagyon sok hal van. A Moby Dick Fekete-tava pont ilyen, így újra ellátogattam a már rég nem látott vízre.
A tó közepére ültem le, és az előkészületek után nagy lelkesedéssel kezdtem neki a horgászatnak. Alapozó etetést nem csináltam, hisz az úgy is lesüllyedt volna, és most a célom a helyhez szoktatás, nem a „megetetés.” A cél az, hogy a sűrű dobások hatására a következő asszociációt vessük el a halak agyába: csobbanás = gombóc = kaja!!!
A csaliról még nem esett szó. A legegyszerűbb módszert választottam, egy Guru QM szakáll nélküli horgot kötöttem fel a 18-as előkére úgy, hogy a hajszálelőkére felerősítettem egy csalitüskét is. Ez a kis szerkezet garantáltan meggyorsítja és leegyszerűsíti a csali fűzését. Az előke hosszát 15-20 centisre szabtam, így szinte a gombóc mellől tudja az éhes halacska lekapni a finom falatot.
A horog alá először oldódó-lebegő pelleteket tűzögettem - és fogtam is velük halat -, de a legjobbnak a Haldorádó 8 mm-es Quatro Fluo Pop Up mini bojlik tűntek. Ezt az önmagában lebegő csalit ugyan a horog lehúzza, mégis könnyen felszippantható marad.
Néhány pontban leírom, mire kell figyelni ennél a technikánál, hogy eredményesek legyünk:
- Nagyon nehéz pontosan dobni ezzel az úszóval! Nagy odafigyeléssel kell tömködni a kosarat ahhoz, hogy mindig egyforma gombócokat készítsünk. Egy idő után rááll a kezünk, de a kezdeti ügyetlenkedés elég bosszantó. Ha viszont nem vagyunk restek szép „tölteteket” készíteni, akkor egy idő után a dobás is pontosabbá válik!
- Az etetőanyag állaga is kulcsfontosságú. Ezt érzésem szerint horgászat közben kell variálni. A szárazabb kaja jó, mert hamar bont és szépen terül. A kicsit tapadósabb viszont azért lehet jó, mert több ideig van a kosárban, és ezzel utat mutat a halnak a csali felé. A toccsanós állagú kaja is működhet, mivel jól felhősödik… nos, ezeket a dolgokat a peca alatt kell kitapasztalni mindenkinek.
- Az előke hossza is fontos lehet. Tükörvíz és szélcsend esetén a 10-15 centis a jobb, mert a lényeg, hogy a kosár közelében legyen a horog! Viszont szélben, kisebb hullámok mellett lehet növelni az előke méretét. Erre azért van szükség, mert a hullámok dobálják a nagy, széles úszót, ami viszont a csalit cibálja ide-oda. Hosszabb előke esetén több nyugalmi időt hagyunk a csalinak és az néha eredményes!
- A szélre figyelni kell! Sajnos a horgászat napjának délutánján feltámadt a szél és ezzel együtt beindult a víz is. A hullámok nemcsak az úszómat és a kaját vitték el, de bizony a halakat is. Ezzel a jelenséggel nem tudtam mit kezdeni, és kapásom sem volt egy bő fél óráig. A mozgó, rángatózó csali nem kellett nekik, hiába úszkáltak ott. Szerencsére hamar elült a légmozgás, és a kapások is visszatértek. Az biztos, hogy a szél ennek a módszernek ellenség!
A technika eredményessége még engem is meglepett. Mindössze húsz percet kellett egy helyre dobálnom, és meg is volt az első hal! A dobások eleinte nálam 2-3 percenként ismétlődtek, de csak azért, hogy elég csalogatóanyagot tudjak bejuttatni. Mikor már odaállt a hal, akkor 4-5 percet is vártam a kapásra. Apropó, kapás! Sokat nem kell gondolkodni azon, hogy mire vágjunk be! A dugó ott van, aztán nincs, és repül a bot! Fantasztikusan élvezetes ez a fajta horgászat. A vízközt mozgó hal agresszívan táplálkozik, ezért oda kell figyelni, a botot érdemes kézben tartani!
A method etetőanyag mellé érdemes egy kis pasztát is tömni a kosárba. Én a bordák közti helyet Haldorádó Green Pepper pasztával nyomtam tele. Ennek tetejére nyomtam rá a gombócot, ami vélhetően már a becsapódás után szét is bomlott, viszont a masszív paszta sokáig adagolta az ízeket magából.
Rég fogtam már a kezemben matchbotot, és rég élveztem annyira az újdonság varázsát, mint ezen a horgászaton. Ha ti is vágytok egy igazán pörgős, élvezetes horgászatra, próbáljátok ki ezt a technikát! Beigazolódott a mondás: „Halat mindig lehet fogni, csak a megfelelő technikát, megfelelő helyen, és megfelelő időben kell alkalmazni”!
Írta: Sipos Gábor