A tiszai és a dunai ingola

Polyák Csaba 2011-03-29
Az ingolafélék családjába hazánkban két fajt sorolhatunk, a tiszai és a dunai ingolát. Mindketten kilógnak a sorból, hiszen nem hétköznapi állatokról beszélhetünk, amiket külső jegyeik és életmódjuk miatt a halakkal rendszerint együtt emlegetnek, noha valójában nem is halak! Horgászként aligha fogunk velük összefutni, hiszen nem csalhatók horogra, de mint vízen járó természetbúvárok, nem árt, ha ismerjük őket. Rejtelmes élőlényekről beszélhetünk, amelyek sokkal nagyobb riadalmat okozhatnak külsejükkel, mint azt gondolnánk. Ha most egy bulvár sajtóorgánum lapjaira kellene hangzatos szalagcímet írni, akkor ott a következő állhatna: „A halak réme, vámpírja újra lecsapott! Már a negyedik áldozatát szedi a kígyótestű vérszívó!” Hogy mi az igazság? Ismerkedjünk meg e nem hétköznapi fajokkal!

A háromtüskés pikó

Polyák Csaba 2011-01-25
A pikófélék családjába az északi félteke vizeiben széles körben elterjedt apró termetű halak tartoznak. Elsősorban a tengerek parti sávjában és a félsós tengeröblökben lehet találkozni velük. Ívásra, nászra az édesvizekbe, folyók torkolataiba húzódnak. A teljesen édesvízi életmódra áttért állományok Európa és Észak-Amerika alföldi jellegű, sekély tavait és csatornáit népesítik be. A gyorsabb folyású vizeket kerülik. Hazánkban egyetlen fajuk ismeretes, ismerkedjünk meg vele közelebbről!

A botos kölönte és a cifra kölönte

Polyák Csaba 2011-01-14
A kölöntefélék családjába tartozó halfajok eredetileg tengeri halfajok, amelyek a harmadkortól kezdődően másodlagosan édesvízi életmódra tértek át. Csupasz testük legfeljebb néhány pikkellyel és tüskével ékesített, fejük nagy, ráadásul felülről lapított. (Illik rájuk a mondás: „Buga Józsi nem szép ember, de gavallér!”) Fenéklakó, apró termetű halak ők, mindenféle gazdasági jelentőség nélkül. Az édesvízi fajok Európában és Ázsiában, Észak-Amerikában egyaránt megtalálhatók. A Kárpát-medencében két fajuk él, amelyeket a magyar halfauna tagjaiként is számon tartunk. Ismerkedjünk meg velük!

A kecsege

Polyák Csaba 2010-08-01
A kecsege kétségkívül az egyik legszebb, legkecsesebb halunk. Ősidők óta velünk él, a Tisza, Duna mentén élő emberek nem tudnak elfogulatlanul szólni róla. Sajnos egyre ritkul az alkalom, amikor személyesen is találkozhatunk vele. Kevés szép fogásról hallani, és ott, ahol régen sokat lehetett fogni belőle, ma már csak árván bólogatnak a spiccek. Számos oka lehet ennek, aminek kiderítésére nem ez a sorozat hivatott. Akik azonban szeretnék alaposabban megismerni ezt a különleges halat és véletlen találnak ok-okozati összefüggéseket az életmódja, és előfordulásának megritkulása között, talán jobban vigyáznak rá. Nekem Ő is hungaricum.

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.