Mindig is „Shimano orsó párti”-nak tartottam magamat, csak az árak gyakorta voltak az egekben. Amikor megvettem az első Rarenium Ci4 orsómat, olyannyira megkedveltem, hogy egy évre rá meglett mellé a párja is. Azonban bármennyire is jók ezek az orsók, kicsit lassúnak tartottam, hiszen csak 4,8:1 az áttétele. Így ha balinozni akartam, igencsak kellett tekerni a kis orsó hajtókarját, amit az orsó nem biztos, hogy szeretett...
Aztán az egyik USA-beli forgatáson egy nagy horgászáruházban megláttam a Shimano Stradic Ci4 2500F orsót. Tekergettem, nézegettem, de bármennyire is volt sokkal olcsóbb, mint idehaza, mégsem szántam rá magam, hogy a 216 $-os árat otthagyjam érte. Aztán május elején olyan akció jelent meg a Haldorádón, aminél kikerekedett a szemem, mint a csigának! Olyan áron jelent meg az az orsó, amit legalább fél órát tartogattam a világ túlsó felében a kezemben, hogy azt mondtam, ez kell nekem. Pici, könnyű, GYORS, sok csapágyas, frankó modell, és Shimano!
Gyors csütörtöki e-mail-váltás, és már pénteken hozta is az MPL futár a csomagot. Úgy vártam, mint a gyerek a vattacukrot a majálison az árusnál! Gondolom, ez az öröm mindenkinél hasonló, amikor átveszi a várt horgászeszközt. Egy évvel ezelőtt „játszottam” vele az USA-ban, és most még annál is elérhetőbb áron itt a kezemben a kis ketyere. Vasárnap irány horgászni, rettegjetek, balinok!
Szerencsére vasárnapra igazi meleg időt jósoltak az ország e sarkára, de a nyugati és a déli országrészre mindenféle riasztást adtak ki.
„A délutáni órákban a Dunántúlon, annak is elsősorban a déli felében, a délutáni-esti órákban pedig egyre inkább körülbelül Pécs-Debrecen vonalában heves zivatarok fordulhatnak elő.”
A lényeg, hogy ide 20-25 Celsius-fokos időt, míg késő estére felhősödést és esőt prognosztizáltak. Napolaj és UV protektoros Labello berakva, napszemüveg szintén, a múltkori esős peca után most végre nem kell esőruha, marad a garázsban, nagykabát sem kell, elég egy polár pulcsi, felszerelés berakva, reggel indulás! Gyors egyeztetés Sanyi barátommal, hogy mikor és hol találkozunk. Telefon ébresztője beállítva, szunya!
Bíztunk benne, hogy a korai érkezés segít elkerülni a májusi szösz áradatot és már jót horgászunk, mire a zöme megjelenik a meleg szél és a napsütés miatt. Hát, a vizet meglátva sajnálattal konstatáltuk, hogy már igen-igen sok fűz- és nyárfaszösz van a vízen.
Mire bepakoltuk a cuccokat, egy nem várt és végképp nem betervezett jelenség jelent meg az égen: északról bevonult egy nagy kupac felhő, de úgy látástól mikulásig mindenfelé! Hát így hogyan lesz 25 fok?
Nem biztos, hogy jó döntés volt a melegebb ruházatot otthon hagyni, mivel a hőmérséklet mindössze 13 fok volt, míg, amikor érkeztünk 15 fokot mutatott a kocsiban a kijelző. Túl sok mindent már nem lehetett tenni, ameddig az idő engedi, horgásszunk! A felszerelés orsó részét már bemutatattam, botnak egy-egy rövid, 1,5-8 gramm dobósúlyú Ponton 21 „kancsó” :) botot használtunk mindketten. Zsinórban is azonos volt a választásunk: 0,10 mm-es Nanofil. Erre kerültek fel a különböző színű műcsalik, pl. a Daiwa Wise Minnow. Ezzel a felszereléssel vettük üldözőbe a balinokat kis wobblerekkel, twisterrel.
Túl azon, hogy elég hűvös volt az idő, egyre több bajunk akadt a szösszel. A vízparti fák ontották magukról a mag terjesztését szolgáló kiegészítőt. Nehéz lesz így halat fogni… Ám a sok-sok dobás meghálálta a küzdelmet, bő 1 órával az első dobás után egy mohó ifjonc balin szaladt rá a műcsalimra.
Alig telt el 10 perc, újabb hatalmas ütés jelezte, valakinek felkeltette az érdeklődését a felkínált műcsali. Olyannyira felkeltette, hogy gyakorlatilag egy centi se látszott a wobblerből a kilósforma balin szájából. Nem egy életbiztosítás küsznek lenni ezen a vidéken, rohangál-rohangál, egyszer csak lenyelték…
Sanyi barátomat se kellett félteni, egy kicsit „sodrósabb” víz mögé dobva, a műcsalit azon áthúzva jelezte, hogy megvan, de nem túl nagy. „Rendben, fotózom”, mondtam. Gép felemel, katt… ekkor a „nem túl nagy” hal úgy döntött, hogy már nem úszik tovább Sanyi felé, hanem a haladási irányán kicsit változtatva száguld tovább, mintha mi se történt volna. A hal egyik pillanatban még felénk úszott, majd a csónak alatt folytatta útját tovább a másik irányba, ahol ráadásul 2 csónakmotor csiga is meredezett a zsinór felé. Kicsit felgyorsultak az események, amikor észrevettük, hogy a benzinmotor szárán törik meg a zsinór. Sanyi rutinosan odaugrott, bot le orsóig a víz alá, motor alatt zsinór átvesz, zsinór kiszabadul, jöhet a fellélegzés. Én ebben csak annyit tudtam segíteni, hogy fényképezőstől arrébb ugrottam gyorsan közeledő társam útjából.
Öröm megvolt, már egyikünk se nullázott a napon, ami egy fontos szempont a horgászatainkon. Jut eszembe, Sanyi! Én fogtam a nap első halát, küldd majd a Milka Waffelinit! Ezt el is felejtettük ezen a napon tisztázni! Most jutott eszembe, amikor a cikket írom! Pláne, hogy ilyen nagyot fogtál! :)
Csorogtunk tovább, repültek a wobblerek, azaz horgásztunk, ami 80%-ban az alábbi ütem szerint zajlott: dobás, tekerés, és ha nem sikerült kikerülgetni a szöszfoltokat a zsinór vezetgetésével, akkor visszatekerés után lehetett szöszteleníteni. Következhetett az új pergető zenekar előadása, azaz a zsinór pengetése.
Az idő csak nem akart javulni, sőt a felhők csak gyűltek, mintha rendelték volna őket. Nagyon akartunk horgászni, de se melegebb ruha, se esőruha nem volt nálunk. Erre szokta az egyik ismerősöm mondani: háborúba kard nélkül…
A mára beígért 25 fok érdeklődés hiányában elmaradt. Viszont jött helyette komoly eső. Először lassú, áztató, de a bemelegítés után átváltott erős, buborékos változatra. Először optimistán beköltözünk egy fa alá, majd félóra múlva az is átázott, így kerestünk egy zártabb fát, az alá bújtunk be a csónakkal. Sanyi barátomnak volt egy remek ötlete, hogy a napolajat, amit hoztunk, ha megfelelő mennyiségben kenjük fel, akkor az víztaszító hatású, így olyan, mint az esőruha :). Köszönjük, Emese!
Bő 1 óra várakozás után úgy döntöttünk, nincs értelme tovább várni. Ameddig elláttunk, zárt felhőzet volt felettünk, amiből csak ömlött és ömlött az eső (ami minimum 12 órával korábban érkezett az ígértnél), így feladtuk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy hatalmas élmény szakadó esőben csónakázni a Tiszán esőruha nélkül, majd a sáros, csúszós töltésoldalban felcuccolni a motort és a sok felszerelést. Sanyi ugrott is jégtáncverseny skálán legalább 8-as erősségű forgós fetrenpergert. Szerencsére nem lett semmi baja, eltekintve attól, hogy a csurom víz ruházat 80%-ban sáros is lett. De hát ilyen is van! A célt viszont elértem: a balinok kergetése az új orsómmal nagyon-nagyon jól sikerült! Élmény volt a horgászat az új szerzeménnyel. Ráadásul első méricskélésre az orsó dobja kísértetiesen hasonlít a Rarenium dobjához, amire viszont tökéletes a Shimano Technium 2500FB dob. Ha ez működik majd, akkor könnyedebben szerezhető hozzá pótdob. Amint szerzek egy tolómérőt, lemérem.
Írta: Takács Péter
Fotó: Koperveisz Sándor, Takács Péter
